Az orosz főügyészség bejelentése szerint az európai liberális pártok szövetsége az egyik legoroszellenesebb politikai erő az Európai Unióban, amely „következetesen részt vesz Oroszország bel- és külpolitikájának lejáratásában”. A „különleges katonai művelet" (azaz a Kreml által 2022. február 24-én indított ukrajnai orosz offenzíva - szerk.) kezdete óta ez a pártcsalád és ifjúsági szárnya hazánk nemzetközi elszigetelését szorgalmazza, a szankciók fokozására, valamint a kijevi rezsimnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatásra szólít fel”, áll az orosz főügyészség március 3-i közleményében, amelyet az AFP francia hírügynökség ismertetett.
Az ALDE-nak 76 tagpártja van Európában, az Európai Parlamentben Renew Europe néven van jelen a frakciója, a 720 fős testületben 77 mandátummal rendelkezik, az ötödik a kilenc frakció közül.
Svenja Hahn, az ALDE elnöke és Ines Holzegger, a LYMEC elnöke közös közleményben reagált a moszkvai ügyészség döntésére. A liberális vezetők aláhúzták, az oroszországi nemkívánatos megjelölést annak az elismerésének tekintik, hogy a liberális pártszövetség és annak ifjúsági szárnya „hangosan és folyamatosan tiltakozik az Ukrajna elleni háború, valamint az emberi jogok és szabadságjogok helyzetének romlása ellen Oroszországban”. A közleményben egyben hangsúlyosan leszögezték – sem az ALDE, sem a LYMEC nem Oroszország-ellenes, mint írták, „mi csak Putyin Oroszországa-ellenesek vagyunk. Mindig megvédjük a demokráciát és kiállunk az autokratikus rezsimek ellen. Demokráciapártiak vagyunk, az emberi jogok és a szólásszabadság hívei vagyunk, és szilárdan az ukrán nép mellett álltunk és állunk a jövőben is, egységesen és megingathatatlanul elítélve a Krím 2014-es illegális annektálását és Oroszország 2022 óta tartó teljes körű ukrajnai invázióját”. A közlemény emlékeztet, hogy az orosz állampolgárok egyre gyakrabban válnak áldozatává „annak a szisztematikus törekvésnek, amelynek célja az ellenvélemény és a békére való felhívás felszámolása elnyomással, veréssel, bebörtönzéssel, kínzással és halállal”.
A liberális vezetők szerint a magánszemélyek és jogi személyek önkényes címkézése külföldi ügynökként, szélsőségesként vagy terroristaként nem egyéb, mint a Kreml elnyomásának egyik módszere. „Továbbra is követelni fogjuk az összes oroszországi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását, különösen azokét, akik ellenzik a háborút és putyini önkényuralmat,
megerősítjük elkötelezettségünket és vágyunkat egy valóban demokratikus Oroszország iránt,
valamint támogatásunkat azoknak, akik a szabadságért és az emberi jogokért küzdenek” – áll az ALDE közleményben, amely egybecseng az orosz emigráns ellenzék követeléseivel.
Az emigrációba kényszerült orosz ellenzéki vezetők hétvégén épp egy szomorú hármas évforduló – az ukrajnai háború kirobbantásának harmadik, Borisz Nyemcov orosz liberális politikus meggyilkolásának tizedik és Alekszej Navalnij temetésének első évfordulója – kapcsán az Oroszországban bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátását követelték.
Egy éve halt meg Alekszej Navalnij, több oroszországi városban és Budapesten is megemlékeztek rólaOroszország 2015-ben állította össze az első „nemkívánatos szervezetek” listáját, azóta, immár az első EU-s politikai erővel, az ALDE-val együtt 207 nevet tartalmaz. Csak 2025 kezdete óta 12 szervezet kapta meg ezt a címkét. Javarészt külföldi vagy külföldön bejegyzett orosz szervezetek kerültek ebbe a besorolásba, olyanok, mint a Nyílt Társadalom (Soros) Alapítvány, a Freedom House, a German Marshall Found, Nyitott Oroszország (Mihail Hodorkovszkij alapítványa), a Carnegie Alapítvány, a Recorded Future kiberbiztonsági amerikai magánalapítvány, a Szabad Európa/Szabadság Rádió, a Bellingcat oknyomozó portál, a Meduza és a The Moscow Times orosz ellenzéki újságok. A „nemkívánatosnak” nyilvánított szervezetek kénytelenek megszüntetni tevékenységüket Oroszországban, mert minden dolgozójuk vagy velük együttműködő személy büntetőeljárást kockáztat. A „nemkívánatos” szervezetek vezetői akár hat év börtönbüntetést is kaphatnak, az ilyen szervezetben való részvételért négy év szabadságvesztéssel sújtható.
A külföldi ügynök bélyege ennél szélesebb körű, a 2012. novemberében hatályba lépett törvényt azóta többször szigorították, tavaly év végéig 881 szervezet és személy kapta meg ezt a bélyeget Oroszországban.
Az orosz ellenzék adatai szerint a háború kirobbantása óta több mint 20 000 személyt vettek őrizetbe Ukrajna megtámadásának a bírálatáért.
Vlagyimir Kara-Murza, a meggyilkolt Borisz Nyemcov egykori munkatársa, a Nyílt Oroszország alapítvány egyik vezetője tavaly szabadult nemzetközi fogolycserével egy szibériai büntetőlágerből, ahol 25 éves börtönbüntetését töltötte. Kara-Murza ezt követően, augusztusban mondta el, hogy ismeretei szerint a felélesztett egykori sztálini gulág börtöntelepein mintegy 1300 politikai foglyot tartanak még fogva. Leszögezte: Putyin Oroszországában nagyobb az elnyomás mértéke, mint a Szovjetunió utolsó éveiben, több a politikai fogoly is.
Az ENSZ oroszországi emberi jogi különmegbízottja, Marija Kacarova azonban a legfrissebb, februári jelentése szerint Oroszországban jelenleg több mint 2000 politikai fogoly van, közülük legalább 120 élete "közvetlen veszélyben" van egészségi állapota miatt. Mint ismert, Alekszej Navalnij is egy szibériai büntetőtelepen halt meg tavaly február 17-én.
