Állásfoglalást kért Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamástól, mert a Magyar Hang közérdekű adatigénylést nyújtott be hozzá - ez a kormánypárti Magyar Nemzet cikkéből derül ki.
A lap szerint a beadvány lényege, hogy köteles-e „a közfeladatot ellátó szerv” a hozzá érkező terjedelmes közérdekű adatigénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak. A NER-oligarcha érvelése szerint „közismert”, hogy a lap működését külföldről is finanszírozzák, felvetődik a kérdés, nem aggályos-e hazánk szuverenitása szempontjából, ha egy közfeladatot ellátó szerv működésére vonatkozó adathalmaz, amely információt nyújt a magyar állam működéséről is, egy külföldről pénzelt, külföldi érdekeket érvényesítő sajtótermékhez kerül”.
A Magyar Hang állítólagos külföldi finanszírozására sem Schmidt Mária alapítványa, sem más nem állt elő épkézláb bizonyítékkal. Annyit lehet tudni, hogy a Magyar Nemzet munkatársai által 2018-ban alapított lapot utálják a Fideszben, annyira, hogy még a kormányinfóra sem engedik be az újságírókat. (A Magyar Nemzet a hírhedt 2015. február 6-i G nap, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása után Simicska Lajosnál maradt, aki 2018-ban, három nappal a parlamenti választás után megszüntette a lapot. A Magyar Hangot a Magyar Nemzet G nap után is maradó újságírói alapították, a Magyar Nemzet nevét 2019. február 6-án a kormánypárti Magyar Idők vette fel újra. Ez a Magyar Idők részben a Magyar Nemzet G nap után távozó munkatársaiból állt – a szerk.)
Ennek ellenére Schmidt Mária azt vetette fel a Lánczi Tamásnak címzett levelében, „nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek – amely egyébként nagyrészt állami támogatásból működik – a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe” kerülhetnek. Mintha a sajtónak nem éppen az lenne a feladata, hogy ellenőrizze ezeket az intézményeket, mert állami forrásokból, azaz közpénzből működnek. Schmidt Mária arra kérte Lánczi Tamást, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen jellegű közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a „probléma” megnyugtató megoldásáért.
Kezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellenA Magyar Nemzet szerint Lánczi Tamás válaszolt is a levélre. Az Orbán-kormány üzeneteit visszhangzó intézmény vezetője azt hangsúlyozta, hogy „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így média is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”. Ezért szerinte a magyarok tájékoztatása idegen érdekeket szolgál, így javaslatokat is küldtek a parlamentnek.
Mindemellett a témában amúgy jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az illetékes. A Magyar Nemzet kérdéseket küldött nekik, de választ egyelőre nem kapott.
