Orbán Viktor miniszterelnök szerint korábban ő volt az egyetlen vezető, aki békét akart, és most, hogy már Donald Trump van a Fehér Házban, van esély a háború lezárására. Valóban közelebb vagyunk most a békéhez?
A kiindulópont az, hogy mindenki békét akar. Ennek a békének azonban stabilnak kell lennie. Az pedig aggodalomra ad okot, hogy olyan Oroszországnak tett engedmények vannak napirenden, amelyek a jövőben nem csökkenteni, hanem növelni fogják Európa biztonsági kockázatát. Tehát ez valójában nem a békéről szól, hanem arról, hogy Oroszországnak azt adjuk meg, amit az invázió kezdetétől fogva akart.
Ha Orbán valóban békét akar, mit kellene tennie?
Orbánnak támogatnia kellene a többi európai ország álláspontját, ami persze elég valószínűtlen. Segítenie kellene Ukrajnát abban, hogy megvédje magát. Azért, hogy Ukrajnának legyen lehetősége tárgyalni a háború lezárásáról akkor, amikor mindkét fél készen áll, és Kijevnek ne kelljen engednie minden olyan ponton, ami a jövőbeni túlélése szempontjából kulcsfontosságú.
A magyar kormányfő már jelezte, hogy ha kell, akkor ukrán ügyekben vétózik csütörtökön, az Európai Tanácsban, ahol minden tagállam szavazata szükséges a döntésekhez. Mi a célja ezzel?
Van egy rövid és egy hosszabb távú cél. Rövid távon alighanem zavarkeltésről van szó, hogy biztosítsa, az európai vezetők nem tudnak olyan nagyot előrelépni, amennyire kellene. Hosszabb távon pedig Orbán lényegében egy másik Uniót akar, olyat, amelyben gyengíti az európai liberális értékeket. Ez nagyon is összhangban van Donald Trump elképzeléseivel. Ebben a törekvésében pedig részben Donald Trump támogatása bátorítja, részben a jobboldali populisták erősödése.

Donald Trump azt mondta Volodimir Zelenszkijnek, hogy az ukrán elnök nem rendelkezik erős lapokkal. Mit gondol, Orbánnak erős lapjai vannak?
Neki nincsenek erős lapjai, amelyekkel konstruktív lehetne. De pont mint Trump esetében, ez a rombolásról szól. Ebben pedig most van egy szövetségese a Fehér Házban és mellette áll Szlovákia is.
Trump–Zelenszkij: az EU egységesen lépne fel, Orbán Viktor azonnal fenyegetőzni kezdettLondonban a „tettrekészek koalíciója” tárgyalt arról, hogy fokozzák a közös erőfeszítéseiket. Ez fordulópontot jelenhet?
Most cselekvésre van szükség, így felértékelődik minden olyan lépés, ami Európa nagyobb felelősségvállalását, így nagyobb biztonságát segíti. Ha pedig ez nem érhető el a szokásos európai uniós mechanizmusokon keresztül a vétók vagy más korlátozások miatt, akkor párhuzamosan kell cselekedni, és ekkor beszélhetünk a valóban tettre készek koalíciójáról. Ennek megvan az az előnye is, hogy olyan országokat is be tudnak vonni az együttműködésbe, mint az Egyesült Királyság.
800 milliárd eurós EU-s fegyverkezési programot hirdetett Ursula von der LeyenKiálltak Ukrajna mellett az európai országok, Ursula von der Leyen sürgős fegyverkezést hirdetettMit vár az Európai Tanács csütörtöki ülésétől?
A tagállamok vezetőinek nagyon világos irányt kell mutatniuk. Meg kell mutatni, hogy Európa készen áll a beavatkozásra azon a területen, ahol az Egyesült Államok visszavonul. Ez azt is jelenti, hogy konkrétan kell beszélni például arról, miként lehet pótolni az amerikai katonai segélyeket, amit kedden vontak vissza. Az Európai Tanácsnak ebben előre kell lépnie, akár azon országok nélkül is, amelyek nem hajlandók mellé állni. Ha szükséges, össze kell hívni egy kormányközi ülést a hivatalos tanácsülés után, és ott kell döntéseket hozni. Akár Magyarország nélkül. Akár Szlovákia nélkül.
Orbán Viktor kimondta, hogy Donald Trumppal karöltve meg akarja változtatni az európai politikátFabian Zuleeg
2013 óta az uniós szakpolitikákkal foglalkozó brüsszeli European Policy Centre (Európai Közpolitikai Központ) vezérigazgatója, 2010-től vezető közgazdásza. PhD fokozatát az Edinbourgh-i Egyetemen szerezte az EU-csatlakozás politikai gazdaságtanából. Korábban gazdasági elemzőként dolgozott a tudományos életben, valamint a köz- és a magánszektorban is. Szakterülete az európai politikai gazdaságtan, európai integráció és kormányközi döntéshozatali mechanizmusok.