„Ki kell adni az adatokat” – nyilatkozta az atv.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Schmidt Máriáék alapítványát érintő adatigénylésről.
Az ügy előzménye, hogy állásfoglalást kért Schmidt Mária, a főleg közpénzből működő Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamástól, miután a Magyar Hang közérdekű adatigénylést nyújtott be.
A beadvány lényege, hogy köteles-e a hozzá érkező terjedelmes közérdekű adatigénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak. A NER-oligarcha érvelése szerint „közismert”, hogy a lap működését külföldről is finanszírozzák, így felvetődik a kérdés, nem aggályos-e hazánk szuverenitása szempontjából, egy „közfeladatot ellátó szerv” adatai egy „külföldről pénzelt, külföldi érdekeket érvényesítő sajtótermékhez” kerülnek. A Magyar Hang állítólagos külföldi finanszírozására egyébként sem Schmidt Mária alapítványa, sem más nem állt elő épkézláb bizonyítékkal.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult Schmidt Mária, miután a Magyar Hang közérdekű adatigénylést nyújtott be az alapítványáhozA Magyar Nemzet információi szerint Lánczi már válaszolt is Schmidtnek, azzal vádaskodva, hogy „az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják”. A kormányközeli lap úgy tudja, az SZVH elnöke ezért konkrét javaslatokat küldött a jogalkotónak arra vonatkozóan, hogy miként kéne meggátolni ezeket az adatigényléseket. A Schmidt által felvetett ügyben azonban a NAIH az illetékes, amely elnöke most kiállt a munkájukat végző újságírók mellett.
A portál arról érdeklődött a NAIH elnökénél, hogy ki kell-e adni az adatokat, akkor is, ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri. Erre igennel válaszolt. Péterfalvi Attila a Tromsøi Egyezményt és a vonatkozó magyar törvényi rendelkezések 30. paragrafusát idézte, amely
„megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is –, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül.”
Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető – hangsúlyozta a NAIH elnöke. És csak az egyezményben külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik. Péterfalvi Attila hozzátette:
„Ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk.”
