Zsiday Viktor kifejtette, hogy a magyar gazdaság erősen függ a nemzetközi környezettől. Emiatt a döntéshozók úgy gondolkodnak, hogy ha nem hibáznak nagyot, a gazdaság magától is halad előre – csakhogy most nincs hátszél. Emellett fontos tényező a hit: ha a lakosság jelentős része úgy véli, hogy számára kedvezőek lesznek a következő évek, akkor bátrabban költ. Ugyanez igaz a vállalatvezetésre is, az Orbán-kormány pedig erősen támaszkodik a várakozások menedzselésére: úgy vélik, folyamatosan azt kell kommunikálni, hogy minden jól alakul, mert ez ösztönzi a fogyasztást és a beruházásokat.
Időnként persze valóban lehet optimizmust sugározni a döntéshozatal során, csakhogy ez egy ritkán alkalmazható eszköz, a kabinet viszont évek óta mást sem használ – mutatott rá a szakember. Zsiday Viktor szerint ez a hozzáállás mára visszájára fordult, az emberek egyre kevésbé hiszik el a kormányzati optimizmust, sőt, sokan éppen az ellenkezőjét feltételezik. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az egész kelet-közép-európai régió jelentősen közeledett a nyugat-európai országok fejlettségéhez. Olyan volt ez, mint egy hajóverseny: minden hajót erős szél hajtott előre, így minden ország fejlődött, és bár eleinte Magyarország az élbolyban volt, végül fokozatosan lemaradt, miközben a többi ország elhúzott mellette. Ez azonban sokáig nem volt feltűnő sem a lakosságnak, sem a döntéshozóknak, mert a hazai gazdaság is nőtt, csakhogy a többiek gyorsabban haladtak. „Ez az elmúlt 15 év története, és most látja mindenki, hogy a kapitány nem annyira profi, mint amilyennek mondta magát. A menetszél vitt minket előre, a kapitányok pedig elhitték magukról, hogy ez az ő ügyességük” – magyarázta Zsiday Viktor. Szerinte ennek egyik következménye lett a vártnál magasabb év eleji, infláció is.
A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha termelékenységnövekedés nélkül erőltetik a bérgazdasági növekedést, akkor egy tartósan magas inflációs környezet alakulhat ki. Az egyik legnagyobb hibának azt nevezte, hogy az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos forintleértékelő politikát folytatott, egyetértésben a magyar kormánnyal. Ennek hátterében az exportösztönzés állhatott, ám Zsiday Viktor szerint ez a stratégia csak rövid távon lehet eredményes, hosszabb távon már nem működik. Ami az árstopot illeti, szerinte az ilyen intézkedéseket csak súlyos válságok idején, végső eszközként lenne indokolt alkalmazni, amihez képest az Orbán-kormány inkább populista szempontok, semmint gazdasági racionalitás alapján avatkozik be a piaci folyamatokba.
