Igazolom, hogy ön ember

„A kibertértől és a mesterséges intelligenciától ne rettegjünk összevissza! Tanuljunk meg strukturáltan félni” – ezzel a felütéssel alapozta meg előadásának hangulatát Keleti Arthur jövőkutató, kiberbiztonsági szakértő a futureBIZ konferencián. „Annak a záloga, hogy az ember felkészült legyen egy ilyen előadásra az, ha nem olvas híreket. Ugyanis ezen a területen olyan sebességgel érkezik a jövő, hogy gyakran előfordul, ami most velem is megtörtént: éjszaka, ahogy készültem a prezentációra, gondoltam, még megnézek valamit a YouTube-on. Nem kellett volna. Azt láttam ugyanis, hogy az amerikai elnök, Donald Trump bejelentette: a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company Limited, egy tajvani multinacionális félvezető-szerződéses gyártó és tervező cég) Amerikába tol be egy fejlesztésbe 100 milliárd dollárt, megpróbálnak minél több chipet az Egyesült Államokban gyártani. Ezek olyan változások, amelyek percről percre alakítják a jövőnket, és nagyon komoly befolyással vannak ránk is. Rengeteg ember azt gondolja, hogy neki ezekhez a dolgokhoz semmi köze nincs, pedig ez alapvetően határozza meg a mindennapjainkat.”

Keleti Arthur ezután bemutatta, milyen fejlődésen ment keresztül a mesterséges intelligencia (MI) által generált képek minősége. A kezdeti, meglehetősen primitív próbálkozásokat, amelyeket laikusként könnyű volt kiszűrni, mára felváltották azok a programok, amelyek megtévesztően valósághű ábrázolásra képesek. Már létezik olyan alkalmazás, amelyben például azt is lehet változtatni, hogy milyen szögből akarok bemutatni egy tárgyat. Vagy egy másik lehetőség: kétdimenziós képekből olyan 3D-s modellt alkot az applikáció, amelyen a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete is tökéletesen megfelel a valóságnak, és a program képes kijavítani azokat az optikai tévedéseket is, amelyek felmerülnek a konvertálás során. Na de mire jó ez a mindennapjainkban? Arra, hogy ez alapján képesek leszünk robotok mozgását lemodellezni a valós térben. Számunkra nagyon egyszerű például, hogy felvegyünk a földről egy tárgyat, amely leesett, vagy bizonyos dolgokat bepakoljunk egy dobozba, azonban egy robot számára ez korántsem magától értetődő. Ha ezeket a mozdulatsorokat a virtuális térben képesek vagyunk szimulálni, a rendszer végig tudja próbálgatni a variációk óriási számát, és ki tudja választani az optimális megoldást. Úgy tűnik tehát, egyre több területen vehetik át az emberek munkáját a robotok, amelyek sokkal hatékonyabbak, precízebbek, ráadásul nem járnak ki cigizni, kávézni, nem lesznek betegek, és nem mennek szabadságra sem. Munkaadói szempontból tehát sokkal kedvezőbb az alkalmazásuk.

Keleti Arthur bemutatott egy olyan alkalmazást is, amely nyílt forráskódú, azaz bárki tud vele videókat készíteni fénykép alapján, és a prezentációban látott generált felvételek valóban olyan tökéletesen valósághűek voltak, hogy még egy gyakorlott gyanakvóban sem merült fel kétely velük kapcsolatban. Egészen elképesztő volt az a videó, amelyben egy vízcsepp gurult végig egy sörösüvegen, majd simán lehetett változtatni a szöget, ahonnan nézzük a vízcsepp útját. De ez még nem minden, ugyanis az alkalmazás egy kattintásra képes bemutatni a vízcseppre ható erőket, sőt a csepp belső molekulaszerkezetét is – ilyen módon fantasztikus lehetőségeket nyithat meg a természettudományos tantárgyak oktatásában.

Hogy – kilépve a robotok világából – még mi mindenre képes a MI? A jövőkutató létrehozta a saját virtuális avatárját, amely hol az ő, hol a kollégája hangján szólalt meg, azonban a szöveget valójában nem ők mondták el, azokat az MI generálta a hangfelvételeik alapján. „Úgy tűnik, egyre inkább elveszítjük a kontrollt, hogy vajon a valóság és a képzelet között hol van a határ. Hogyan tudjuk megállapítani azt, hogy valami – vagy valaki – tényleg az, aminek mondja magát?” Jelenleg ennek igazolására nem sok lehetőségünk van. Bécsben létezik egy olyan eszköz, amely anélkül, hogy bármilyen igazolványt kérne, a MI segítségével megállapítja, hogy aki belenéz, az egy ember, és erről igazolást is kiállít, amellyel bizonyítani tudja a kibertérben, hogy nem robot vagy MI. És bár ez egy jópofa játéknak tűnik, azonban Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértőként látja, hogy ez bizony valós probléma, amelyre talán ez az azonosítás jelentheti a megoldást. Ha ez a projekt elterjed, az oda vezethet, hogy lehet egy olyan „útlevelünk”, amely nem köt minket országhoz, nemzethez, kizárólag az emberiséghez azzal, hogy igazolja: egyedi emberek vagyunk.

A szakember azt is beismerte: a technológia már olyan szintre fejlődött, hogy őt is átverte az MI. A kedvenc autójának fejlesztését abbahagyta a gyártó, úgyhogy amikor meglátta a videókat a típus 2025-ös modelljéről, nagyon megörült. „Gondoltam, engem aztán nem lehet átverni, alaposan utánanéztem a Perplexityben (egy keresőmotor, amely nagy nyelvi modelleket használ a lekérdezések megválaszolásához az internetről származó források használatával), és ott is azt igazolták, hogy ezek a videók valódiak. Végül kiderült, hogy az egészből semmi nem igaz, nem létezik ilyen fejlesztés.” Ha tehát valamit nagyon szeretnénk, és elég információ támasztja alá, hogy ez a dolog létezik, akkor ezt hajlandóak vagyunk elhinni. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal érzékenyebbnek kell lennünk a MI-re. Ki kell nevelni magunkban azt a képességet, hogy ne bízzunk meg azonnal mindenben, amit látunk.