Az állattartók körében nagy a riadalom, létkérdés az 50 év után Magyarországon újra megjelent száj- és körömfájás terjedésének megállítása

Lengyelországban a főállatorvos megtiltotta számos, Magyarországról érkező termék, így például friss hús, darált hús, tejek bevitelét, s korlátozásokat vezetett be az Egyesült Királyság, Izrael, Mexikó és az Orosz Föderáció is. Gyorsan és sora reagálnak az országok miután a magyar állategészségügyi hatóság értesítette őket a Kisbajcson fellelt száj-és körömfájás fertőzésről. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint további értesítésig tilos szarvasmarha, juh, kecske, sertés, és egyéb párosujjú patások Magyarországról való kiszállítása.

A Magyarországon 50 év után újra megjelenő fertőzés veszélyességét jelzi, hogy a Nébih azonnal „vészhelyzeti intézkedéseket” léptetett életbe, illetve  a védekezési munkák közben tegnap Orbán Viktor is Kisbajcsra érkezett, ahol jelezte, hogy a hatóságoknak mindenképpen meg kell fékezniük a járványt. Amennyiben a betegség tovaterjedése miatt széleskörű és általános kiviteli stop lépne életbe a fogékony állatok exportjára, az hatalmas csapás lenne az ágazatra.

Az ugyanakkor a helyzet komolyságát mutatja, hogy a kisbajcsi telep összes, mintegy 1400 szarvasmarháját le kell ölni a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. Ezen felül az is kiderült, hogy a nagybajcsi telepen lévő 300 állatot is ki kell lőni, mert a takarmány révén kapcsolatba kerülhettek. Cikkünk írásakor a megsemmisítendő hús mennyisége elérte az egymillió kilogrammot.

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a legkisebb járványügyi kockázattal járó „ártalmatlanítási megoldást” lényegében rögtön megkezdték a szakemberek, azaz a leölt állatokat elássák – derül ki Nébih oldalán közölt információkból. A Kisbajcsnál lévő felszín alatti vizek védelmében azonban ez nem helyben zajlik, hanem egy Bábolnához közeli, klórral beszórt dögkútba kerülnek a tetemek, amely munkákban az ATEV Zrt. is részt vesz.

Jelenleg nem tudunk semmilyen más fertőzésről a Kisbajcsin kívül. Ezen az egy helyen akadtak beteg állatok - ezt már Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál (VHT) mondták a Népszavának. Most az a fontos, hogy meggátoljuk a betegség terjedését. Ennek érdekében minden egyes - akár háztáji céllal állatot tartó - gazdát is megkérnek, hogy a hivatal által közzétett eljárási rendet tartsák be – folytatták. Hozzátették, hogy a betegségnek az állatállományokban rendkívül nagy fertőző képessége és gyors terjedése miatt tetemes gazdasági károkat okozhat. A  hazai ellátást és igényeket, azaz a húskínálatot a betegség a jelenlegi adatok szerint nem veszélyezteti.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az Európai Unió sertéshústermelése a következő egy évtizedben minimálisan mérséklődhet 21,3 millió tonnáról 20,5 millióra, a fogyasztás viszont 19,5 millió tonna körül szinten marad. A marhahús esetében már csökkenéssel lehet számolni mindkét esetben. Mindez azt jelzi, hogy a piacok igen merevek, s valóban vigyázni kell a külpiaci pozíciókra. A számok alapján ugyanis piacot szerezni hatalmas munkába telik, ám azokat nagyon gyorsan el lehet veszíteni, amelyek visszaszerzése rendkívül nagy feladatnak tűnik – mutatott rá lapunk kérdésére az agrárpiacot ismerő elemző.