– Nem jogi ügy, amikor az Orbán-kormány törvényi eszközökkel fenyegeti a védelmére szoruló állampolgárokat – nyilatkozta a Népszavának Kádár András Kristóf. A Magyar Helsinki Bizottság társelnökét azután kérdeztük, hogy a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: alkotmánymódosítással száműznék Magyarországról a többes állampolgárságú magyarokat. Ahogy Kocsis Máté fogalmazott, ezt akkor tehetnék meg, ha a tevékenységük hazánk szuverenitását, közrendjét, területi integritását, vagy biztonságát sérti.
Kérdésünkre, hogy ez pontosan kikre vonatkozhat, Kádár András Kristóf úgy felelt: magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli magyaroktól kezdve, kettős állampolgárságú ukrán menekültekig bárkire.
„A mostani tervek olyan eszközöket idéznek, amelyekre csak a XX. század közepén volt példa a svábok kitiltásával, vagy a benes dektrétumokkal” – tette hozzá a jogvédő, aki óvatosan fogalmazott, miután az alaptörvény-módosítás jogi érvényesüléséről kérdeztük. „Egyelőre nem beszélhetünk megalkotott jogszabályokról, így nem tudjuk, hogy néz ez majd ki pontosan a mindennapokban. Ugyanakkor a mostani tervek az alaptörvényt illetően önmagában fenyegetőek, sőt társadalmi szinten pusztítóak lehetnek a dermesztő hatás miatt” – szögezte le Kádár András Kristóf.
„Ha én például kettős állampolgár vagyok, elkezdek gondolkodni azon, hogy elmehetek-e egy demonstrációra, lájkolhatok-e valamit, vagy aláírhatok-e petíciót, esetleg népszavazási kezdeményezést” – fejtette ki a Helsinki Bizottság vezetője.
Bár egyelőre alaptörvény-módosításról beszélünk, ahogy hétfőn a Vidéki Prókátor rávilágított: a tervezet az Európai Emberi Jogok Egyezményével megy szembe. Az egyezmény 4. kiegészítő jegyzőkönyvének 3-as cikkelye elviekben a kormány kezét is megköti, hiszen Magyarország továbbra is a szerződés ratifikált tagja.
Az egyezmény megsértése esetén első körben Magyarországon kellene jogi úton fellépni, azonban ha az Alaptörvényen alapul az egyezményes jogsértés, akkor arra az Alkotmánybíróság nem fog jogorvoslatot biztosítani. A hazai lehetőségek kimerülése után lehet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, amely kompenzációt állapíthat meg, és amelynek döntéséből akár valamely Egyezménybe ütköző jogszabály visszavonása is következhet. Az emberi jogi egyezmény az Európa Tanács fontos szerződése, felmondása esetén felmerül, hogy az ország nem teljesíti az Európa Tanács Alapszabályából fakadó kötelezettségeit, ami akár kizáráshoz is vezethet.
Egyelőre a „Sziget-Pride-ra” nem tér ki a törvény
A Kocsis Máté által belengetett másik alaptörvénymódosítás – ami a Pride betiltásának megágyazására szolgál – a Magyar Helsinki Bizottság vezetője szerint szintén az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközhet.
„Egy közterületi demonstrációt be kell jelenteni, amit a rendőrség, vagy tudomásul vesz, vagy megtilt az akkoriban adott törvényi környezetet mérlegelve. Kádár András Kristóf szerint, bár a gyülekezési jog ilyen esetben is súlyosan sérülne, hiszen annak a lényege, hogy a gyülekezők a nyilvánosság előtt az általuk választott helyszínen fejezik ki közös véleményüket, megoldás lehet, ahogy a Sziget Fesztivál nemrég reagált a kormány terveire: amennyiben nem engedik felvonulni a Prideot, befogadnák a rendezvényt, hasonlóan más érzékenyítő programokhoz.
„Egy fesztiválnak területhasználati engedélye van, tehát viszonylag szabadon határozhatják meg, hogy minek adnak helyet, amíg ez nem ütközik jogszabályba. Semmi nem tiltja azt, hogy a Sziget Fesztivál esetleg közbeléphessen és befogadja a rendezvényt, de ez nem oldaná meg a rendezők és a résztvevők gyülekezési jogának súlyos csorbítását ” – fogalmazott.
