A buszper hétfői tárgyalásán újra beigazolódni látszott, hogy a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. indokolatlanul magas áron vásárolt buszokat 2015-ben. A Szekszárdi Törvényszék tanúként hallgatta meg a Volvo Hungária egyik alkalmazottját, Szűcs Árpádot, aki elmondta, hogy a használt buszok esetében az autómárka-kereskedők árrése nulla és tíz százalék között mozog (ha nulla, akkor a haszon abból van, hogy a vevő később az eladónál szervizeli a járművet). A Tükének buszt eladó cég haszonkulcsa viszont meghaladta a 25 százalékot.
Mint arról írtunk, 2015-ben a Tüke Zrt. vásárolt Hollandiában 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Ezt a flottát a Volvo hollandiai márkakereskedése pár héttel korábban 2,8 milliárdért kínálta. Az ár azért emelkedett meg ilyen durván, mert az üzletbe belépett közvetítőként a holland Bus and Coach cég. A tíz éve 700 millió forintra rúgó jutalék több mint 90 százalékát a holland cég vezetője, Siebe P. tovább utalta két, az üzletben érdemi szerepet nem vállaló vállalkozónak, a tolmácsi munkát végző Csengő Andrásnak és a Tüke háza táján senki által sem ismert P. Endrének, előbbi 1,65 millió, utóbbi 550 ezer eurót kapott. Az ügyben a holland rendőrök indítottak vizsgálatot, majd ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is léptek, és gazdasági csalással vádolták meg a két „közvetítőt” valamint a Tüke és a Bus and Coach vezetőjét. A Tüke vezetője meghalt az eljárás alatt, P. Endre viszont – bár nem tett vallomást - elismerte a per kezdetén, 2021-ben, hogy bűnös, s őt felfüggesztett börtönre és jutalékának visszafizetésre ítélte az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék. A magát ártatlannak valló Csengőt és Siebe P.-t a törvényszék felmentette, mondván: az általuk kapott sikerdíj nem eltúlzott. A verdiktet a Pécsi Ítélőtábla megsemmisítette, mivel a kaposvári eljárás a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos részleteit nem tárta fel. Ezt egyébként a történet iránt érdeklődő pécsiek is így látták, s szerintük az ügyészség nem a „pénzlenyúlás” kitervelőit és haszonélvezőit, hanem azok táskavivőit állította bíróság elé.
Mivel a várost 2015-ben fideszes politikusok vezették, és ők döntöttek a buszvásárlásról, a pécsiek számára az elemi logika azóta is azt sugallja, hogy a Fideszhez kötődő személyek lehettek a jutalék valódi címzettjei. Ám ő ellenük sosem folyt vizsgálat.
Az újraindított eljárás sem a politikusok felelősségét vizsgálja, hanem a vádlottakét, ám azt mindenképp elemzi a bíróság, hogy a Pécs-baranyai fideszes vezetőknek milyen szerepe volt a városnak súlyos kárt okozó buszvásárlásban. Ez már csak azért is indokolt, mert a holland rendőrök által rögzített telefonbeszélgetéseken elhangzott, hogy az egykor Hollandia tiszteletbeli konzuljaként ismert Csengő azért kapott nyolcszor annyi pénzt, mint a buszokat eladó Siebe P., mert a jutalékból az ügyletben lobbizó politikusokat kellett szponzorálnia.
Hétfőn Girán Jánost hallgatta meg a bíróság, aki 2014. és 2016. között Pécs alpolgármestereként szolgált. Girán volt a pécsi közgyűlésben az előterjesztője annak a napirendnek, amiben az önkormányzat kezességet vállalt a Tüke buszvásárlásra fordított 3,5 milliárdos hitele felett. Girán azt mondta, hogy az előterjesztés nem az ő munkája, azt a Tüke és a városháza műszaki, pénzügyi és jogi szaktudással bíró alkalmazottjai készítették, s azért ő vitte a témát a képviselők elé, mert alpolgármesterként ő gyakorolt politikai felügyeletet az önkormányzat szolgáltató cégei felett. A buszok áráról, paramétereiről, a vásárlás megtérülési mutatóiról semmit se tudott Girán. És arról se, hogy a Volvo lényegesen olcsóbban kínált a buszokat, mint a Bus and Coach, pedig már a Volvo is rátett a buszok árára 10 százalékot. Amúgy Girán sosem volt tagja a Fidesznek, 2016-ban teljesen visszavonult a politikától, és az 55 éves férfi a Pécsi Tudományegyetem adjunktusaként egészségfejlesztéssel foglalkozik. A buszügyletben meglehetősen információtlan Giránt a bíró legvégül arról kérdezte, hogy mai ésszel gondolkozva támogatná-e a buszvásárlást, amire ő halkan annyit felelt, hogy: „nem tudom”.
Szeretne még élni a pécsi buszper vádlottja, de a hatóságok nem keresik azokat, akik állítólag halálosan megfenyegettékA törvényszék hétfőre idézte be P. Endrét is, immár tanúként kívánták meghallgatni a buszügy jogerősen elítélt vádlottját. A többnyire Németországban és USA-ban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre nem jött el a tárgyalásra, bár megidézték telefonon és levélben is. A bíró ezért rendőrségi elővezetést kért, ám a P. Endre által a bíróságnak megadott budaörsi címen az egyenruhások csak a tanú édesanyját találták, aki szerint fia tíz éve nem lakik ott.
Ezért a bíró körözést adott ki P. Endre ellen.
Tegyük hozzá, hogy P. Endre megtagadhatja a vallomástételt, mivel az ügy elítéltjeként nem kell olyan vallomást tegyen, amivel magát vádolja meg. Igaz, a bíró azt a kérdést felteheti majd neki, hogy ki vitte bele őt a buszügyletbe. Sokak szerint Bánki Erik, a régió legbefolyásosabb kormánypárti politikusa ajánlhatta be P. Endrét a kiugróan díjazott „álügynöki” munkára, a parlamenti képviselő ugyanis korábban üzlettársa volt a hatóság elől elbújó férfinak.
Bánki egyébként a buszvásárlás napjaiban maga is járt Hollandiában, bár ő azt állította, hogy nem a járművek miatt ment oda, hanem egy koncertre. A bíróság Bánkit is meg kívánja hallgatni, a politikus azonban jelezte, hogy a számára kitűzött napon épp külföldön lesz. Ezért új napot kínál neki a törvényszék. A bíróság beidézte a fideszes Páva Zsoltot is, aki a buszvásárlás idején polgármestere volt Pécsnek, és Csizi Pétert, aki pedig a város országgyűlési képviselője volt ugyanakkor. Csizi is jelezte, hogy a pernapon külföldön lesz. A törvényszék tértivevényes levélben kérte, hogy igazolja, előbb foglalta le az utat, mint sem az idézést megkapta. Csizi Péter ezt a levelet eddig nem vette át.
Fordulat a fideszes buszmutyiban, csak a „táskacipelőket” ültették a vádlottak padjára