„Általában kétféle módon készül pártok számára kampánydal. Vagy megpályáztatják, vagy házon belül megoldják. A Tisza Párt láthatóan utóbbit választotta. Ebben a műfajban fontos megtalálni az egyensúlyt a politikai üzenetek és a zenei-, művészeti érték között. Szerintem itt van egy kis aránytévesztés, a politikai mondanivaló mintha erőteljesebben befolyásolta volna a kelleténél a végeredményt, de alapvetően egy magas minőségű termék keletkezett” – mondta a Népszavának Schlanger Márton a Republikon Intézet kutatója,
Magya Péter formációjának hétfőn megjelent, „Kell egy jobb ország!” című zenei klipje kapcsán. A párt közleménye szerint a dal és a klip sok száz tag közreműködésével valósult meg, akik a szövegírásban és dalszerzésben is részt vettek. A alkotást, amely szerda reggel 455 ezer megtekintésnél járt a YouTube-on, Nagy Ervin színész és egy erre az alkalomra alakult kórus énekli, a klipet Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke rendezte.
Zsolt Péter szociálpszichológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint az ilyen kampánydalok lényege a közösségteremtés, ami a Tisza számára különösen fontos, mert néppárttá válva nemzeti egységet akar. A klipben minden képkockának jelentősége van, üzenetértékű, például ahogy egy lakótelepi háttérből indul. Ez arra is utal, hogy a Tisza az átlag életszínvonalú embereket kívánja képviselni. Elindulnak egy úton, ami a szöveg szerint a zsarnokság lebontásáról szól. Ebben benne van, az az állítás is, hogy amiben élünk, az zsarnokság. Ezek kemény állítások. A szöveg egyébként erősen felidézi a párt történetét és alapvető jelszavait, a központi üzenet pedig az, hogy itt vannak ezek az emberek, akik legyőzik a saját félelmüket, összefognak, és megdolgoznak a szabadságukért” – vélte a szociálpszichológus, aki szerint bizonyos értelemben ez egy fenyegető üzenet a hatalom számára, hasonló módon, ahogy valójában a Békemenet sem a békéről szól, hanem egyfajta erődemonstrációnak számít. Zsolt Péter elképzelhetőnek tartotta, hogy akadhat olyan liberális, baloldali, vagy konzervatív értelmiségi, aki nemzeti giccsként értékelte a produkciót. A zászlóktól a sujtásos ruhákig, a lótól az oroszlánig mind patetikus elem, amelyek nincsenek ellenpontozva humorral, ahogy az ilyesmit Nyugaton szokták. Ráadásul ezek az elemek – az oroszlánt leszámítva – korábban a Fideszhez kötődtek.
Schlanger Márton úgy gondolta, a nemzeti szimbólumok bőséges használata miatt úgy tűnik, a dal és klip nem elsősorban a korábban is ellenzéki, baloldali szavazóknak szól, sokkal inkább a fideszes szavazókat próbálja elérni. „Stílusában, hangulatában, szimbolikájában ez egy jobboldali, nemzeti, konzervatív szavazó számára tetszetősnek tűnő dal. A szövege és a klip üzenete emlékeztet az orbáni harcias retorikára, egyértelműen nem azoknak szól, akik korábban az MSZP-re, DK-ra, vagy éppen a Momentumra szavaztak. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy elriasztana szavazókat, hiszen a kutatások azt mutatják, a korábbi ellenzéki szavazók és Magyar Péter között nem ideológiai, értékrendi kapocs van, hanem egy sokkal praktikusabb viszony. Egyszerűen benne látják az Orbán-kormány leváltásának az esélyét, ezen pedig nem változtat egy ilyen klip még akkor sem, ha nem az ő ízlésüknek megfelelő” ‒ tette hozzá a politológus.
Svédminta
Egy svéd zenekar klipjéből ihlethette a Tisza Párt kampánydalát – vette észre a 444. Kent Då Som Nu För Alltid című 2016 márciusában feltöltött – 41 milliós nézettségnél járó – számának nyitójelenetében látható doboló alak vagy éppen a tömeg vonulása az alagutakon és átjárón erősen hasonlít a Tisza dalához. De felfedezhető mindkét klipben régi katonai egyenruhákat idéző öltözék, lovagló nő, zászlók és nagymacska is.
