Grönland üzletpárti ellenzéki pártja nyerte a Donald Trump fenyegetésének árnyékában megtartott parlamenti választást kedden. A függetlenségpárti Demokraták 29,9 százalékot szereztek, amellyel a KNR grönlandi közmédia szerint megkerülhetetlen szereplők lesznek a közelgő koalíciós tárgyalásokon - írja a Guardian.
A választáson induló pártok legtöbbje független Grönlandot szeretne, különbség mindössze abban van, hogy ezt rövid, vagy hosszabbtávon szeretnék elérni. Az egyetlen unionista párt, a liberális-konzervatív Atassut mindössze 7,3 százalékot ért el. A Demokratákon kívül a centrista Naleraq könyvelhetett el nagy sikert, amely bázisát mintegy megduplázva 24,5 százalékos eredményt ért el.
Ugyanakkor a Demokraták sikere is meglepőnek számít, a párt 33 éves vezetője, Jens-Frederik Nielsen is meglepődött a nekik megszavazott bizalmon. „Nem számítottunk arra, hogy a választás ilyen eredménnyel jár, nagyon boldogok vagyunk” - fogalmazott, egyben azt is leszögezte, hogy nyitottak a tárgyalásokra minden párttal, és egységre törekednek, főleg annak fényében, ami a világban zajlik - utalt Donald Trump fenyegetőzéseire a sziget erőszakos annektálásával kapcsolatban.
Donald Trump nem mondott le Grönland és a Panama-csatorna megszerzéséről, lépéseket is tett az ügybenVisszavágnak Donald Trumpnak a dánok, petíciót indítottak Kalifornia megvásárlásáraA két, választáson sikeresnek mondható párt között a fő különbség abban áll, hogy a győztes Demokraták hosszabb távon képzelik el a Dániától való elszakadást, a második helyezett Naleraq azonban kormányra kerülése esetén már az első adandó ciklusában kiírná a függetlenségi népszavazást.
A választás legnagyobb vesztesének alighanem az eddigi kormánypárt, a zöld-szocialista, szintén függetlenségpárti Inuit Ataqatigiit tekinthető, amely több mint 15 százalékot esett vissza és csak 21,4 százalékot kapott. Múte Egede leköszönő miniszterelnök jelezte, tiszteletben tartja a választási eredményt. Koalíciós partnerük, a szociáldemokrata, függetlenségpárti Siumut 14,7 százalékot szerzett, ők szintén elismerték vereségüket.
Az amerikai fenyegetés éreztette hatását a szavazópolgárok aktivitásában is, a Guardian szerint a nagyjából 57 ezres lakosságú szigeten nagyobb arányban mentek el voksolni, mint korábban tették. Az előrehozott választásokat februárban írták ki, azt követően, hogy Donald Trump minden korábbinál egyértelműbb ambíciót fogalmazott meg a sarkvidéki sziget akár gazdasági nyomásgyakorlással, akár katonai agresszióval töténő elfoglalásához. A kormány akkor egyértelművé tette, hogy egy ilyen rendkívüli időszakban a grönlandi társadalom egységesítésére van szükség.
Mindemellett a helyiek Dánia fennhatóságáért sem rajonganak túlzottan: a XX. század közepéig gyarmati státuszban létező sziget lakói szerint Dánia sokáig másodosztályú állampolgárként kezelte őket, s azzal vádolják az európai országot, hogy a gyarmati időszakban történelmileg elnyomták a kultúrájukat, erőszakos sterilizációkat hajtottak végre, a gyermekeket pedig gyakorta elszakították a családjuktól.
Szijjártó Péter Grönland kapcsán: örülök annak, hogy Trump hozzánk hasonlóan szuverenitáspárti vezetőGrönland a grönlandiaké, a helyiek teljesen a saját kezükbe vennék az irányítást