A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében hatósági mulasztás miatt bűnösnek találta Ukrajnát az Odesszában 2014. május 2-án történt székháztűz miatt, amelyben meghalt 47 oroszpárti tüntető - ezt a 444 írta meg a testületre, az Ukrajinszka Pravdára és a Meduzára hivatkozva.
A vizsgálatok alapján a strasbourgi bíróság arra jutott, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg mindent az ukranpárti és oroszpárti tömeg közötti erőszak megelőzéséért és az erőszak megfékezéséért, emellett nem biztosítottak időben hatékony segítséget azoknak, akik a szakszervezeti székház kigyulladt épületében rekedtek. Az ítéletben bár megjegyezték továbbá, hogy „az orosz dezinformáció és propaganda szerepet játszott a tragikus események kialakulásában”, megállapították, hogy az ukrán hatóságok nem indítottak és nem folytattak hatékony vizsgálatot a tragédia után sem.
Ukrajnában 2013 novembere és 2014 februárja között kezdődtek széles körben tüntetések, miután az oroszbarát kormány felfüggesztette az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás előkészítését. A demonstrációk eredményeképpen megbukott a Viktor Janukovics-féle vezetés, azonban Ukrajna keleti régióiban válaszul oroszbarát felkelések robbantak ki. Szeparatista fegyveresek elkezdték erőszakkal elfoglalni a közigazgatási épületeket a Donyecki és Luhanszki régiókban orosz katonai, gazdasági és politikai támogatással, Moszkva pedig eközben megszállta a Krím-félszigetet és egy állítólagos népszavazásra hivatkozva Oroszországhoz csatolta.
Az Európai Unió életben akarja tartani Ukrajnát, ennek nem szabad megtörténnie – üzente az Orbán-kormány, aztán inkább törölte a Facebook-posztotEbben a helyzetben történt az odesszai székháztűz. 2024. márciusában oroszbarát tüntetők megkísérelték a helyi tanács épületét elfoglalni, hogy föderalizációt és helyi népszavazást kényszerítsenek ki. Azonban megjelentek ukrán önvédelmi egységek is, amelyekkel erőszakos összecsapások alakultak ki. Végül 2014. május 2-án megjelentek a közelben az odesszai Csernomorec és a harkivi Metaliszt focicspatok szurkolói is. Az oroszpárti tüntetők „náci felvonulásnak” minősítették a menetet és megpróbálták a demonstrációt megakadályozni. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat számított rá, hogy erőszakos összecsapásokra kerülhet sor a két tábor közt, ennek ellenére csak kevés rendőrt vezényeltek ki a helyszínre.
A tragédiába torkolló összecsapások miatt 28 magánszemély nyújtott be keresetet Ukrajna ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, köztük 25-en az áldozatok hozzátartozói, hárman pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek a székháztűzben. Két ukránpárti aktivista családtagjai szintén arra hivatkoztak, hogy az ukrán állam tétlensége szerepet játszott az események elfajulásában. A strasbourgi ítélet értelmében Ukrajnának 15 ezer eurót kell fizetnie a tűzben elhunytak hozzátartozóinak, 12 ezer eurót azoknak a hozzátartozóknak, akik súlyos égési sérüléseket szenvedett túlélőkkel állnak kapcsolatban, 17 ezer eurót pedig annak a kérelmezőnek, akinek késve adták ki apja holttestét.
