Publicus Intézet: csökkent a Tisza Párt és nőtt a Fidesz támogatottsága

A teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékán áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39) – mutatta ki a Publicus Intézet március 5-11. között végzett kutatása, amely a Népszava megbízásából készült. Az ezer fő választásra jogosult megkérdezésével végzett felmérés életkor, iskolázottság, nem, régió és településtípus szerint reprezentatív.

A januári állapothoz képest kisebb elmozdulások figyelhetők meg.

A Fidesz ugyanakkor az első két kategóriában 1-1 százalékkal, a harmadikban 2-vel tudott erősíteni. A mintavételi hiba +/- 3,1 százalék, a változások tehát ezen belül mozognak.

A Publicus szerint a két említett párt mellett nagy valószínűséggel egyedül a Demokratikus Koalíció, esetleg még a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe. A DK-nak a teljes népességben 6, a másik két kategóriában 8-9 százalékos a népszerűsége. A Mi Hazánknál rezeg a léc, a párt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál éri el az 5 százalékot. Az MSZP 2, a kutyapárt 1-2 százalékot tudott felmutatni, a többi párt támogatottsága mérhetetlen. A bizonytalanok aránya az összes megkérdezett 33 százalékát teszi ki.

A kutatás egy másik adatsorából az következik, hogy a bizonytalanok körében inkább az ellenzéknek vannak tartalékai. A magyar társadalom többsége, 55 százaléka ugyanis kormányváltást szeretne, miközben a Fidesz hatalmon maradásának csak 32 százalék örülne (13 százalék nem válaszolt). Bár januárról februárra némileg – összesen 3 százalékponttal – nőtt azok aránya, akik többé-kevésbé elégedettek azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”, ők továbbra is erős kisebbségben vannak. 

– Volt időszak, amikor nyílt az olló a Tisza Párt és a Fidesz között, mostanra szorosabb lett a verseny – lapunk kérdésére Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője ezt a következtetést vonta le az adatokból. Komoly változásról azonban akkor lehet beszélni, ha trendszerűen ugyanabba az irányba mutatnak a felmérések. Az esetenként eltérő számokból jól látszik: a közvélemény-kutatóknak nehéz elérniük azokat a szavazókat, akikről valószínűsíteni lehet, hogy részt fognak venni a választáson és őszintén megmondják a pártpreferenciájukat. Ez nem csak magyar probléma – jegyezte meg.

– A Fidesz más versenyhelyzetben van, mint korábban bármikor – hangsúlyozta Győri Gábor. Legutóbb 2021 őszén, a miniszterelnök-jelölti előválasztás után sikerült az ellenzéknek rövid időre előnybe kerülnie. Hatalmas különbség, hogy ehhez akkor teljes ellenzéki összefogásra volt szükség, most pedig egyetlen párt vált hasonló méretű szereplővé, mint a Fidesz. Közben még más ellenzéki pártok is léteznek. „Az biztos, hogy dinamikájában ilyet még nem láttunk 2010 óta” – jelentette ki.

Bár nem tudhatjuk, hogy a választásig hátralévő több mint egy évben hogyan változnak az erőviszonyok, Győri Gábor szerint annyi elmondható: a kormánypártnak egyelőre nincs olyan egyértelmű és átütő témája, ami az elmúlt két parlamenti választáson hozzájárult a Fidesz fölényes győzelméhez. 2018-ban ez a „migránsválság”, 2022-ben a háború ügye volt. Kérdés, hogy 2026-ra a nemzetközi helyzet kínál-e olyan „központi üzenetet”, amelynek felhasználásával a Fidesz képes lesz dominálni a politikai teret, az ország minden baja ellenére stabil pontként feltüntetni magát.

Győri Gábor teljesen nyíltnak tartja a küzdelmet. Úgy látja, egyre inkább csak az a választóréteg marad a Fidesz mellett, amely mindig is a Fideszre szavazott. A Tisza Pártnak ezt a réteget sokkal nehezebb lesz elérnie, mint az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazókat.