népszavazás;Magyar Péter;

A fagylalt visszanyal

Március 15-i beszédében Magyar Péter a Nemzet Hangja címmel országos népszavazási kezdeményezést hirdetett, amelyben 12+1 kérdésre várja majd a 16 éven felüli magyarok válaszát.

A kérdéseket vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy azokból tizenkettő nem menne át az Alaptörvényben nevesített, országos népszavazás esetén kötelező – első fokon a Nemzeti Választási Bizottság, jogorvoslati kezdeményezés esetén előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság által lefolytatandó – előzetes normakontroll szűrőjén, mivel mindegyik az Alaptörvény által tilalmazott tárgyra vonatkozik. Az 1.-8., a 11. és 12. kérdések ugyanis a központi költségvetést érintik (a 12. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdést is), a 9. kérdés nemzetközi szerződéseket érint, a 10. kérdés pedig az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésre, áttételesen az Alaptörvény módosítására irányul.

A kezdeményezés ennek ellenére nemcsak jogszerű, hanem politikailag hasznos és szellemes húzás is. Ez a népszavazás ugyanis nem az a népszavazás, mivel az Alaptörvényben és a népszavazásról szóló törvényben foglalt korlátozó rendelkezések és eljárási szabályok csak az olyan népszavazásra vonatkoznak, amelynek lebonyolítása és az esetlegesen érvényes eredményből következő kötelezettségek teljesítése az állam valamely intézményének (Országgyűlés és választási szervek) kötelezettsége.

A népszavazás lebonyolítása azonban nem az állam, illetve az önkormányzatok monopolizált joga, és nem is védett kifejezés – nyilván eddig elkerülte Rogán Antal figyelmét, ellentétben a „jó hír” branddel. És mivel (még?) nem engedélyhez kötött tevékenység, mint pl. a gépjárművezetés, a bányászat, vagy éppen a dohányáruk kereskedelme, bárki, bármiről és bármilyen körben kezdeményezhet népszavazást, akárcsak egy utcára, vagy akár az egész országra kiterjedően.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen népszavazás a jogszabályokban kodifikált névrokonától lényeges kérdésekben eltér: nincs kötelező joghatása, azaz a szavazók döntéséből semmilyen kötelező végrehajtási célú intézkedés nem származik, továbbá lebonyolításában állami szervek nem vesznek részt. Az ilyen népszavazásoknak – miként a Nemzet Hangjának is – a célja az emberek véleményének megismerése.

A meghatározott szabályokon alapuló véleménynyilvánító népszavazás 1998-ig egyébként még része volt a jogrendünknek, de akkor kigyomlálták.

Ebben az ügyben Pandora szelencéjét Orbán Viktor nyitotta ki a kormánypropagandát szolgáló, silány, lebutított tartalmú és kirekesztő nemzeti konzultációk immár hosszú sorával. Hogy ezek tartalma miért silány és lebutított? Mert soha nem olyan valódi kérdéseket tartalmaznak, amelyekre több válasz is adható, azaz ezek tényleges mérlegelésre alkalmatlanok és ezáltal célközönségük a buták/butítottak nem kis halmaza. És hogy miért kirekesztő? Mert ezek minden eddigi alkalommal a társadalom jóval kisebb részét mozgatták meg, mint ahányan az íveket a szemétbe dobták, de Orbán Viktor mégis minden esetben az eredményt „a magyar emberek” álláspontjaként mutatta fel, kirekesztve így a polgárok nagyobb részét a magyar emberek köréből.

Ezek a nemzeti konzultációk fogalmilag (de nem tartalmukat tekintve) pontosan ugyanabba a körbe tartoznak, mint Magyar Péter mostani népszavazási kezdeményezése. De azért egy különbség van, mégpedig nagyon is lényeges: Orbán konzultációi minden alkalommal több milliárd forintot égetnek el az adófizetők pénzéből, a Nemzet Hangja pedig ettől a forrástól el van zárva.

Magyarnak az Ukrajna uniós tagságára vonatkozó +1-ik kérdése csaknem szó szerint megegyezik az Orbán legújabb véleménynyilvánító népszavazásában szereplővel. Médiaviszonyainkat jól szemlélteti, hogy ennek ellenére a kormánypropaganda szócsövei (M1 TV, HírTV) ebből azt szűrték le, hogy Magyar kiáll Ukrajna uniós tagsága mellett, szemben a miniszterelnökkel.

Magyar Péter népszavazási kezdeményezése nyilvánvalóan politikai célokat szolgál. Ezek közül a legfontosabb a közérdeklődés tematizálásának visszavétele a Fidesztől, amire az utóbbi hetek eseményeinek – illetve a Tisza Párt esetében: relatív eseménytelenségének – tükrében szükség is van. Ezzel a kezdeményező - már nem először – a Fidesz fegyverét fordítja a NER ellen. Erre szokták mondani, hogy a fagyi visszanyal.

A szerző mérnök-közgazdász.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.