Feljelentést tett Orbán Viktor poloskázó beszéde miatt Márki-Zay Péter pártja

Közösség elleni uszítás bűntettének gyanúja miatt megtette a feljelentést Orbán Viktor ellen Szalma Botond, a Mindenki Magyarországa Néppárt alelnöke. A Polt Péter legfőbb ügyészhez címzett, a Népszavához eljuttatott beadvány szerint a miniszterelnök március 15-i beszédének bizonyos részei kimerítik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 332. §-ában foglalt törvényi tényállást, mivel nagy nyilvánosság előtt egyes társadalmi csoportok ellen gyűlöletre, sőt implicit módon erőszakra uszítanak.

A feljelentés idézi Orbán Viktor beszédének legsúlyosabb mondatait: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. (…) Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt. Éppen elég volt belőlük. Sorsuk a szégyen és a megvetés, a pokolban külön bugyor várja őket. (…) Legyőzünk benneteket újra, mert fényesebb a láncnál a kard.”

A beadvány szerint a kormányfő lényegében élősködő, kártevő rovaroknak nevezett politikusokat, bírókat, újságírókat, civil szervezetek tagjait és aktivistákat, akik szerinte „átteleltek”, azaz túlélték az eddigi időszakot. Kijelentései egyértelműen ellenséges hangulatot szítanak a megnevezett társadalmi csoportokkal szemben, dehumanizáló jelzőt alkalmaz, a „húsvéti nagytakarítás” pedig burkoltan arra utal, hogy ezeket az embereket „ki kell takarítani” – azaz el kell távolítani, meg kell szabadulni tőlük. A beszéd kontextusából kitűnik, hogy Orbán Viktor a saját politikai hatalmával szemben álló személyeket és csoportokat nem tekinti „embernek”, hanem élősködő kártevőkként festi le őket - fogalmaz a feljelentésben a korábban egyébként kormánypárti politikusként tevékenykedő Szalma Botond.

A politikus kiemeli, hogy mivel a beszéd nagy nyilvánosság előtt hangzott el, az kimeríti a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának egy kritériumát. A kijelentések többes számban hangzottak el, számos különféle társadalmi csoportot megjelölve, tehát Orbán Viktor későbbi magyarázkodásával ellentétben nem pusztán egyéni sértegetésről vagy metaforáról van szó, hanem csoportok elleni általánosító gyűlöletkeltésről - jelezte Szalma Botond, reagálva a miniszterelnök mai Facebook-bejegyzésére is.

A politikus idézi a Büntető Törvénykönyv vonatkozó passzusát, amely a következőképpen szól:

„Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy

c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel –

erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Szalma Botond jelezte, hogy a C-pont kifejezetten generálklauzulának számít, azaz nemcsak nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportok elleni uszítás büntetendő, hanem bármely társadalmi csoport elleni gyűlöletkeltés, amennyiben az alkalmas a köznyugalom megzavarására. Mint közölte, azon túl, hogy Orbán Viktor szavai nyilvánvalóan gyűlöletet szítanak a megnevezett csoportok ellen, burkoltan erőszakos cselekményekre is utalást tesz, ugyanis a „nagytakarítás” és „felszámolás” kifejezések egy csoport fizikai vagy intézményi megsemmisítésére, eltávolítására utalnak.

A Népszavához eljuttatott dokumentumban a politikus kiemelte, a Btk. 332. § védett jogi tárgya a köznyugalom, valamint az a társadalmi érdek, hogy az előítéletektől mentes, békés közhangulatot fenntartsuk. A törvény indokolja, hogy a közösség elleni uszítás valójában a véleménynyilvánítás szabadságával való visszaélés, s az ilyen beszéd az erőszak érzelmi előkészítését jelenti. Orbán Viktor beszéde pedig tipikusan ilyen: visszaél a politikai véleménynyilvánítás terével, amikor a közönség indulatait szítva egyes csoportokat bűnbakként állít be, „érzelmileg előkészítve” esetleges későbbi – akár erőszakos – lépéseket ezen csoportok ellen. A miniszterelnök arra ösztönözte hallgatóságát, hogy a felsorolt csoportok iránti megvetést és ellenszenvet cselekvő módon vállalják fel, támogassák ezek „felszámolását” - áll a feljelentésben.

Szalma Botond a történelmi példákra is felhívta a figyelmet, amelyek arra tanítanak, hogy a dehumanizáló retorika gyakran előjátéka a még súlyosabb jogsértéseknek. Ezzel az eszközzel élt a náci propaganda, amikor a zsidókat és más üldözendőnek nyilvánított csoportokat kártevőkként, fertőző parazitaként festettek le. De ez történt például az 1994. évi ruandai népirtást megelőzően is, amikor a hutu többség vezetői és propagandistái a tuszi kisebbségre rendszeresen „csótányokként” hivatkoztak.

A feljelentő leszögezte, nem állítja, hogy Orbán Viktor beszéde közvetlenül népirtásra szólít fel, azonban a használt kifejezések („poloskák”, „nagytakarítás”) és a kontextus (az ország miniszterelnöke nyilvánosan ellenségként tünteti fel saját állampolgárainak egy részét) olyan veszélyes tendenciát jelez, amely a társadalom kohézióját és a jogállamiság alapelveit ássa alá.

- fogalmazott Szalma Botond.

A feljelentésben felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar bírósági gyakorlat is alátámasztja a beadvány jogosságát: a hazai bíróságok ugyanis több ízben kimondták, hogy a gyűlöletkeltő megnyilvánulások nem esnek a véleményszabadság védelme alá, hanem büntetendő cselekményt valósítanak meg. Példaként említett egy 2019-ben történt esetet, amikor egy szélsőjobboldali csoport nyilvános rendezvényen szivárványzászló égetésére és egyes csoportok elleni erőszakos cselekményekre buzdított. Az ügyben 2024-ben a Győri Ítélőtábla kimondta, hogy az ilyen felhívások kimerítik a közösség elleni uszítás tényállását. A magyar bírói gyakorlat alapján az ilyen megnyilvánulás bűncselekménynek minősül - vonta le a következtetést, hozzátéve, az Emberi Jogok Európai Bírósága is számos esetben kimondta, hogy a gyűlöletkeltő megnyilvánulások korlátozása nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, sőt szükséges a demokrácia védelme érdekében.

A politikus beadványában jelezte azt is, hogy az ügy tovább rontja Magyarország nemzetközi megítélését a jogállamiság területén, és súlyosan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának szellemét is, amely szerint „az emberi méltóság sérthetetlen” (1. cikk), illetve „tilos a megkülönböztetés” többek között politikai vagy egyéb vélemény alapján is (21. cikk).

Szalma Botond úgy véli, hogy a Polt Péter-féle ügyészségnek nem kellene zsigerből lesöpörnie a feljelentést azt asztalról: „A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) előírja, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség köteles hivatalból megindítani az eljárást minden olyan bűncselekmény miatt, amelyről tudomást szerez és amelyet hivatalból kell. A közösség elleni uszítás bűntette közvádra üldözendő, tehát nem magánindítványhoz kötött: bárki által tehető feljelentés alapján a hatóság köteles eljárni. Jelen esetben tehát – a feljelentés megtétele után – a nyomozó hatóságnak (illetve felügyeletét ellátó ügyészségnek) törvényi kötelezettsége az eljárás megindítása és lefolytatása” - fogalmazott.

A fentiekre figyelemmel a dokumentumban Szalma Botond arra kérte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, hogy a feljelentés alapján haladéktalanul indítsa meg a nyomozást, és azt lefolytatva állapítsa meg Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét. Indítványozta azt is, hogy a nyomozás keretében szerezzék be és vegyék jegyzőkönyvbe a március 15-i Orbán-beszéd teljes felvételét bizonyítékul, valamint hallgassák meg tanúként az eseményen jelen lévőket, a beszéd szervezőit és esetlegesen a védett csoportok képviselőit (például a Magyar Bírói Egyesület, újságíró-szövetségek stb. képviselőit), akik igazolhatják a kijelentések gyűlöletkeltő hatását és fogadtatását.

A politikus végezetül leszögezte, hogy beadványa nem politikai ízlésbeli vagy véleménykülönbség miatti túlreagálás, hanem a jogállam védelmében tett szükséges lépés. Amennyiben pedig „a hatóságok tétlenek maradnának egy ilyen súlyú ügyben csak azért, mert annak elkövetője történetesen magas közjogi méltóság, az súlyosan aláásná a jogrend hitelét és az állampolgárok jogegyenlőségébe vetett hitet” - fogalmazott.