alapkezelő;feloldás;Római-part; NER;változtatási tilalom;

A mostani vitatott beruházást tervező Divinus már a Postás üdülő átépítésekor sem vette figyelembe a helyi építési szabályokat

Feloldották a változtatási tilalmat, azonnal meg is jelentek a NER-cápák a Római-parton

Alig oldották fel a változtatási tilalmat a III. kerületi Duna-parton, meg is jelent az első befektető cég, amely kormányzati segítséggel rögtön megkerülné a szigorúbb építési előírásokat. Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere szerint durva precedens teremt, ha az országos főépítész a helyi közösség akaratával szembe menve engedélyezi ezt a beruházást.

Túlméretezett, környezetébe nem illeszkedő, építészeti szempontból nem túl igényes, a beruházó profitmaximalizálási vágyat kielégítő 9 üdülő-lakás – gyakorlatilag így összegezhető a III. kerületi tervtanács véleménye arról a tervezett római-parti házról, amelyre építési engedélyt kért a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.–Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap tavaly novemberben. A befektető nem ismeretlen a környéken, a szomszédos egykori Postás üdülőt is ők alakították át luxus apartmanházzá, a kötelezően előírt kajak-kenu tároló helyett pimaszul Csónakház néven éttermet nyitottak, majd minden engedély nélkül kivágták az összes fát a szomszéd telken is. A Duna melletti parti sávban évek óta hatályban lévő változtatási tilalom miatt építkezni viszont nem tudtak. Kivártak. Tavaly decemberben jött el az idejük.

Ekkor a III. kerületi önkormányzat régi adósságot törlesztve elfogadta az új Duna-parti építési szabályzatot (DÉSZ) és ezzel párhuzamosan feloldotta a területre érvényes változtatási tilalmat. A több éves előkészítés és több körös társadalmi egyeztetés után elfogadott DÉSZ fő célja a Római-part természetközeli jellegének megőrzése mellett az üdülő-közösségi funkciók és az evezős vízi sportéletet támogatása, a luxus lakóparkok építésének visszaszorítása volt. Ennek érdekében jelentősen csökkentették a telkek beépíthetőségét.

Az Aranypart-Divinus páros azonban résen volt és még a DÉSZ kihirdetése előtt benyújtotta az üdülőnek álcázott lakóépület építési tervdokumentációját településképi véleményezési eljárásra a kerületi tervtanácshoz. Így azt még a korábbi megengedőbb – nagyobb épület felhúzását lehetővé tévő – építési szabályok alapján kell elbírálni. A kerületi tervtanács azonban első és második körben is elutasította a tervet és átdolgozását kérte. Második elutasító véleményüket december 16-án közölték a beruházóval. Az építtető erre karácsony előtt egy nappal a Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanácshoz fordult állásfoglalást kérve. Ez a tervtanács – amely a Sára Botond által vezetett fővárosi kormányhivatal égisze alatt működik és a fővárosi főépítész sem tagja – nem osztotta a kerület véleményét és engedélyezésre ajánlotta a tervet. Ez ellen a kerületi tervtanács kifogást sem nyújthat be, lévén többé nem jogosult erre – derült ki Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész III. kerületi főépítésznek küldött leveléből. Az országos főépítészként is eljáró államtitkártól azután kért szakmai állásfoglalást a kerület, hogy a területi tervtanács a kerület megállapításával – miszerint a Divinus tervezett üdülője nem felel meg a településképbe illeszkedés követelményének – szembe menve zöld utat adott a beruházásnak. Ezzel a kör bezárult.

Az Orbán-kormány által évek óta formált építési jogszabályrendszerben az önkormányzatoknak a tervtanácsi véleményezés volt az utolsó jogi lehetőségük a közösségi érdekekkel ellentétes építkezések megakadályozására. Az építési engedélyek kiadása évek óta a kormányhivatalok hatásköre, de a tervtanácsi hozzájárulás sokáig kötelező kelléknek számított ehhez. Legalábbis eddig. Most kiderült, hogy az önkormányzatoknak már ennyi se maradt. „A hatályos jogszabályok és a jogalkotói szándék alapján az önkormányzat és a tervtanács nem rendelkezik a szükséges jogosultsággal és nem minősül ügyfélnek, így kifogással sem tud élni” – sajnálkozott Lánszki. Sőt, tájékoztatást sem adhat a döntéséről.

Igazolt félelem

A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométer széles Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve – 2012-re elégelte meg az érintett III. Kerület, amely építési és változtatási tilalmat rendelt el. Ezt 2015 januárjában feloldották, majd 2016 őszén ismét elrendelték, ami 2019-ben járt volna le, de az új építési szabályzat készítése miatt azóta többször is meghosszabbították. A helyiek erősen aggódtak amiatt, hogy az új építési szabályzat elfogadásával, a változtatási tilalom feloldásával megnyílik az út az ingatlanfejlesztők előtt.

Durva precedens teremt, ha az országos főépítész a helyi közösség akaratával szembe menve engedélyezi ezt a beruházást a Római-parton – mondta a Népszavának Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, aki szerint a korábbi széles körű társadalmi egyeztetés során több mint 5000 ember tette egyértelművé, hogy elutasítja az üdülőnek álcázott lakóparkok építését a Római-parton. Az elsöprő többség azt szeretné, ha sportolásról, pihenésről, szórakozásról szólna a hely. Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a terület továbbra is hullámtér, amelyet később sem fog semmi védeni az árvíztől, ráadásul az infrastruktúra sincs kiépítve ehhez.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata határozottan tiltakozik a szerintük erősen korrupció látszatát keltő eljárás ellen. Az építési engedély kiadásával ugyanis egy több száz millió forint értékű ajándékot kap a beruházó, hiszen a jelenlegi építési szabályok szerint csak jóval kisebb épület lenne felhúzható a telken.

Visszafogottan szabálykövetők

A Divinus már a Postás üdülő átépítésekor sem vette figyelembe a helyi építési szabályokat. A Római part legmagasabb épülete, a 2006-ban bezárt, majd eladott 980 négyzetméteres Postás üdülő apartmanházzá alakítására Bús Balázs (Fidesz) polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt. Az eredeti tervektől erősen eltérő épület végül megkapta a kormányhivataltól fennmaradási engedélyt.

A Római-parton építkező Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap és a Divinus Alapkezelő egyaránt Disznós Zoltán debreceni milliárdos és családjának érdekkörébe tartozik, bár hivatalosan egy lichtensteini offshore cég tulajdonában állnak. (Disznós Zoltán az Opten cégadatbázis szerint jelenleg is a vállalat felügyelő bizottságának tagja.) A debreceni vállalkozó érdekeltségei jó érzékkel szereznek meg kiváló ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt, viharos gyorsasággal lefolytatott pályázatokon, javarészt kikiáltási áron. Így jutottak hozzá egy angyalföldi ingatlanhoz és a balatonberényi gyermeküdülőhöz, mindkét helyen lakóparkot építenek. Számos apartmanházat húztak fel Siófokon, de a magánjachtkikötő tervét elsodorta a helyiek tiltakozása. Övék a MaxCity lakberendezési áruház Törökbálinton, az ötcsillagos debreceni Hotel Divinus, de haszonélvezői a kormány rozsdaterületi áfa-kedvezményt nyújtó akciójának is.

Az előző szakításából politikai ügy lett.