John Fitzgerald Kennedy 1963. évi meggyilkolásával kapcsolatban hozott nyilvánosságra több ezer, elviekben szerkesztetlen aktát a Trump-adminisztráció - írja az AP News.
A beszámoló szerint körülbelül 2200, több mint 63 000 oldalból álló iratcsomagról van szó, amelyeket már fel is töltöttek az Egyesült Államok Nemzeti Levéltári és Nyilvántartási Hivatalának weblapjára. Ezzel kibővül az Országos Levéltár merénylethez kapcsolódó, több mint 6 millió oldalnyi iratot, hangfelvételt, fényképet, mozgóképet, hangfelvételt és műtárgyat tartalmazó gyűjteménye, amelynek túlnyomó többsége már korábban is nyilvános volt. A levéltár a honlapján közölte, hogy digitalizálja az ügy iratait, és folyamatosan teszi őket elérhetővé, emellett a már nyilvánossá vált akták személyesen is megtekinthetőek az intézményben.
Donald Trump hivatali esküjének letétele után adott ki utasítást a nemzeti hírszerzés igazgatójának és a főügyésznek, hogy dolgozzanak ki egy tervet az iratok nyilvánosságra hozására. Az intézkedés kilátásba helyezte az 1963-ban meggyilkolt amerikai elnök öccsének, Robert F. Kennedy-nek és Martin Luther King polgárjogi aktivistának az 1968. évi meggyilkolásával kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozását is.
Az amerikai igazságügyi minisztérium utasította néhány, érzékeny nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó ügyvédjét, hogy sürgősen vizsgálják át a merényletről készült feljegyzéseket - ez már egy hétfő esti, a Reuters által látott e-mailből derült ki. A digitális dokumentumok, köztük a korábban titkosított feljegyzések, betekintést nyújtanak az Egyesült Államokban akkoriban uralkodó félelem légkörébe, miután a Szovjetunióval való viszony röviddel az 1962-es kubai rakétaválság után majdnem atomháborúhoz vezetett.
Szakértők szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok valószínűleg nem változtatják meg alapjaiban az ügy már ismert részleteit, azonban a részletes nyomozati anyagok alapján még többet megtudhatnak majd a merénylet elkövetőjéről.
Az 1963. november 22-én Dallasban meggyilkolt elnök ügyének felderítésével megbízott Warren-bizottság a hatvanas években arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egykori amerikai tengerészgyalogos, aki háromszor tüzelt, egyedül követte el tettét, és a számtalan, azóta kiderült ellentmondás ellenére a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy „valószínűleg” összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert „nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre”.
Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John F. Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.
John Fitzgerald Kennedy sírja az arlingtoni katonai temetőben található. A rejtélyekkel övezett, egy egész nemzedékre hatást gyakorló merényletről számtalan könyv, film és zenemű született, mostantól pedig már a teljes iratgyűjtemény elérhetővé válik majd mindenki számára.
