Pert nyert egy egykori fogvatartott a strasbourgi bíróságon a magyar állammal szemben, mert önkényesen akadályozták meg, hogy ott lehessen édesanyja és testvére temetésén – írja szerdai közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
Az emberi jogi egyesület felidézi, a négyéves büntetését töltő R. Mátyás a tököli börtönparacsnokhoz fordult azzal, hogy saját költségén szeretne ott lenni az édesanyja temetésén, a szertartás után pedig visszatér az intézetbe. A közlemény szerint a férfi joggal bízhatott abban, hogy bő két hónappal a büntetése lejárta előtt ez már nem jelenthet gondot. Ráadásul a negyvenes évei végét taposó, először elítélt R. Mátyás önként és időben vonult be szabadságvesztése letöltésére, és 23 jutalma mellett egyetlenegyszer sem fenyítették. Kérelmét mégis elutasították, a döntést pedig még érthetetlenebbé tette az indoklás. A parancsnok minősítése úgy szólt:
„Magatartásával gond vagy probléma nem volt szabadságvesztése ideje alatt. Társaival konfliktushelyzetbe nem keveredett. […] a szabályokat betartja. A felügyelőkkel, reintegrációs tisztekkel mindig tisztelettudóan beszél, a kapott utasítást végrehajtja. Egyéni feladatok elvégzésére jelentkezik […]. A részleg építő-szépítő tevékenységében részt vesz. […] Munkáját magas színvonalon végzi”.
Aztán jött az újabb tragikus hír: meghalt a testvére is. 47 nappal szabadulása előtt ismét abban bízott, hogy most engedélyezni fogják neki az eltávozást, ám ismét elutasították. Ráadásul mindkét határozatot a gyászszertartás után hozták meg.
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével R. Mátyás az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult,
a strasbourgi bíróság minapi ítélete pedig kimondta, hogy a magyar állam megsértette a panaszos magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát.
Mert ugyan a kegyeleti jog az elítéltnek nem feltétlen joga, amit minden körülmények között biztosítani kell a börtönnek, de ez esetben semmiféle kényszerítő ok nem indokolta a parancsnok elutasító határozatait. Márpedig ha nincs valós indok a megtagadására, akkor az állam nem járhat el önkényesen a hozzátartozójától végső búcsút venni akaró rabbal sem. A bíróság ezért 3000 euró igazságos jóvátételt ítélt meg a panaszosnak.
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében kiemeli, ez a 111. nyertes strasbourgi ügye, és a civil jogvédő egyesület korábban már két hasonló témájú strasbourgi pert nyert meg, mert megsértették a fogvatartottak kegyeleti jogát.
„Mindenkinek jobb lenne, ha jóval több fogvatartott lehetne ott hozzátartozója temetésén vagy látogathatná meg sírhelyét, azaz érvényesülne a törvény és az emberiesség diktálta fő szabály. Igen, a parancsnoki mérlegelésnél a biztonsági szempont maradjon meghatározó, de ne legyen kizárólagos” – kommentálta az ítéletet Tóth Balázs, a panaszos helsinkis ügyvédje.
Az egyesület felidézi,
2022-ben és 2023-ban összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy részt vehessenek hozzátartozóik temetésén vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből csak 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket.
Ez – hangsúlyozza a közlemény – különösen annak fényében visszás, hogy a törvény szerint a börtönparancsnok csak kivételes és jól indokolt esetben tagadhatja meg a fogvatartott temetésen és sírlátogatáson való részvételét. Ehhez képest a gyakorlatban a kivétel lett a fő szabály.
„Ne játssza itt a gyászoló anyát!” – Nem engedtek ki fia temetésére egy édesanyát a börtönből, és nem kivételes esetről van szó