Nem működik a haza a közbeszerzési rendszer, amelynek eredetileg az lenne a célja, hogy az adófizetők pénzéből takarékosan és átlátható módon valósuljanak meg a közkiadások és beruházások – így összegezhető a Transparency International (TI) Magyarország közbeszerzési kutatása, amit Tenderbajnokok címmel publikáltak. Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt bő egy évtizedben kiépült rendszerszintű korrupció legfőbb pénzcsatornája a közbeszerzési rendszer – fogalmazott a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Martin szerint emellett az állami-NER vagyontranszfer további eszközei a vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok és a úgynevezett tranzitállamosítás, amikor egy céget szinte csak azért vesz meg az állam, hogy azt később NER-kezekbe játssza át. Ez utóbbira kiváló példa az Magyar Bankholding, de a kaszinó- és dohánybolt-tenderek ügye is.
A legnagyobb összegű állami forrás évről-évre a közbeszerzési rendszeren át kerül a gazdaságba. A Transparency Tenderfigyelője nyomon követi a pénz útját, és az adatok elemzése idén is rámutatott arra, hogy ennek a pénznek jelentős része egy jól meghatározható körhöz került. A TI a 2021-2023 közötti közbeszerzéseket vette számba, a 2024-es céges eredménybeszámolók még nem készültek el, így azokat nem tudták elemezni – mondta a kutatást vezető Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője. A legtöbb közbeszerzést elnyert szereplők közül a vizsgált időszakban kiemelkedett Mészáros Lőrinc, akinek 14 cége együttesen több mint 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, ami az összes mintegy 12 ezer milliárdnyi közbeszerzés 8,6 százaléka. Mészáros cégbirodalmán belül csak a V-Híd Építő Zrt. 461 milliárd forintnyi közbeszerzést vitt el, ebből 300 milliárdot tesz ki a Ferencváros-Kelenföld közötti vasúti felújítás, ami rámutat arra, hogy milyen jelentősen koncentrálódott a közbeszerzési piac.
A második legnagyobb összeget Kis-Szölgyémi Ferenc cégei nyerték el, összesen 836 milliárd forint értékben. Kis-Szölgyémi érdekeltségbe tartozik a B+N Referencia Zrt, amely a két év alatt 781 milliárdnyi közbeszerzést nyert el. A cég üzemelteti, takarítja az hazai kórházak, egészségügyi intézmények jelentős részét, de bedolgoznak a MÁV-nak is, vagyis szinte csak állami megbízásokból működnek. A B+N a kórházi szerződéseket úgynevezett keretmegállapodással nyerte el. A vizsgált időszakban lett egyre gyakoribb a közbeszerzéseken belül ez a rendszer, amelynek lényege, hogy nem konkrét megrendelésre, hanem több éves feladatellátásra szerződnek az állami megrendelők a NER-cégekkel, ezen keretmegállapodásokat később töltik fel tartalommal, amelyek során viszont a vállalási ár kétszeresére is drágulhat. A keretmegállapodások tovább csökkentik az átláthatóságot, ráadásul az adott területen évekre kizárják a versenyt, s ezzel növelik a az adófizetők költségeit.
A harmadik helyre visszaszoruló Szíjj László hét érdekeltsége összesen 758 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott a vizsgált három év alatt. Az elnyert összeg legnagyobb hányadát, mintegy 204 milliárd forintot a korábbi évekhez hasonlóan a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. vitte el. A korábbi időszakokhoz képest azonban jelentős változás, hogy immár az útépítési tenderek zömét is keretmegállapodás tették ki – pedig korábban az építőiparban nem ez volt a megszokott.
A dobogóról lecsúszó Balásy Gyula mintegy 336 milliárd forint értékben nyert el szerződéseket a vizsgált időszakban hat cégén keresztül, szinte kizárólag a kormány-propagandáért és az állami rendezvényszervezésért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). Árulkodó, hogy a NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt, ezáltal gyakorlatilag monopolizálva az államai propagandát. A megbízásokról időközben az is kiderült, hogy jelentősen túlárazottak lehetnek. Az NKOH versenykorlátozó közbeszerzései miatt az Integritás Hatóság is vizsgálatot indított, valamint 2024. nyár óta rendőrségi nyomozás folyik. A gyanú az, hogy a kormány alá tartozó NKOH hűtlenül kezelte a közpénzeket, amivel jelentős vagyoni hátrányt okozott – emlékeztetett a jelentés.
A vizsgált időszakban tovább romlott a közbeszerzések átláthatósága abban az értelemben is, hogy egyre több tendernyertes cég tulajdonosa ismeretlen, pontosabban a cégek tulajdonosai olyan magántőkealapok amelyek végső tulajdonosai nem nyilvánosak. Ezek a magántőkelapokat sok esetben állami támogatásból hozták létre, így szerezték meg a cégeket, amelyeket tovább működtetnek immár vaskos állami megrendelésekből.
Rokonak, haveroknak tendereztenek
A TI kutatói106 olyan tendernyertes cégvezetőt találtak, akik korábban vagy akár jelenleg is közhatalmi pozíciót is töltenek be. De arra is van példa, hogy a közhatalmi pozíciót betöltők rokonai nyerik a tendereket. A legkézenfekvőbb példák erre a vitaható összeférhetőségre Matolcsy György korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréből ismert vállalkozók. Száraz István és Somlai Bálint cégei, a Frank Digital Kft., illetve a Raw Faciliy Management Kft. szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Bank megbízásait nyerték el közbeszerzéseken. De a tendernyertes cégek tulajdonosai között feltűnik az Orbán-család hatvanpusztai birtokának építésze, Taraczky Dániel is. Az art1st design studio Kft. nevű cége összesen 3,2 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket 2021 és 2023 között. A vállalkozás szokatlanul jelentős, 3 milliárd forint értékű tendert nyert el 2023-ban a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának kivitelezésére a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. megbízásából. A kiállítást maga Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. Másik példa Pintér Sándor belügyminiszter lányainak a gépjárművek műszaki vizsgálatára szakosodott cége, az Energotest Kft. összesen 2,6 milliárd forint értékben jutott közbeszerzésekhez három év alatt. A vállalkozás legjelentősebb, 1,6 milliárd forint értékű megbízását a megyei kormányhivataloktól nyerte el 2021-ben, egyedüli ajánlattevőként - vagyis még érdemi verseny sem volt, Így tudtak nyerni az állami rokonok.
