Március végén minden önkormányzatnak be kell fizetnie az idei szolidaritási hozzájárulás első részét, a teljes összeg 28 százalékát. Ez a főváros esetében csaknem 25 milliárd forint. Bár a főváros az idei költségvetés tervezésekor a kiszabott 89 milliárd forint hozzájárulásnál 50 milliárd forinttal kevesebb befizetésével számolt, vagyis 39 milliárddal ezen a héten ezt is bajosan tudná kifizetni az önkormányzat.
A meglehetősen nagy amplitúdóval fogyatkozó és gyarapodó fővárosi önkormányzati számla reggel még 55 milliárdos pluszban volt, ám kora délutánra 5 milliárdra fogyatkozott.
Közben ugyanis visszafizették a BKV tavaly év végi 50 milliárd forintos faktoring tartozását. Jövő hétig azonban beérkezik az idei iparűzési adóelőleg, ami fedezetet biztosít az első részlet kifizetésére. A főváros egyébként több perben is vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kiszabásának és beszedésének módját. De egyelőre hiába nyert már meg egy pert a 2023-as évre, a Magyar Államkincstár egyelőre a megítélt 6,5 milliárd forint kamatot sem hajlandó visszafizetni, nemhogy az ennél jóval vaskosabb tőke összeget, így a fővárosnak azért is perelnie kell – mondta Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülését megelőző sajtótájékoztatóján.
Első körben 28 milliárd jár vissza Budapestnek a magyar államtól, de lehet ez még 68 milliárd isKiss Ambrus nem titkolta, hogy Budapest az év nagy részében folyószámlahitelből működik, így szinte egyáltalán nem érinti a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvénytervezet. Eszerint a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek pedig költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is kötelesek a Magyar Államkincstár számláján tartani.
A kormány az átlátható gazdálkodással és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentésével indokolja az önkormányzati pénzek átirányítását. De a valódi magyarázat inkább az lehet, hogy az önkormányzati pénzek átirányításával 31 milliárddal javítja a költségvetés egyenlegét, ebből 15,5 milliárd már az idén érzékelhető lesz. A kincstári számlán megjelenő összeg besegít az államadósság kezelésbe is, kevesebb állampapírt kell kibocsátani a napi likviditási gondok enyhítésére.
A főváros megelégelte Sára Botond főispán csúsztatásait, Kiss Ambrus főigazgató visszaszóltA Fővárosi Közgyűlés ülésén a képviselők szavaznak a BKK hálózatbővítésének fedezetét biztosító 10 százalékos jegyáremelésről – 450 forintról 500 forintra emelnék a vonaljegy árát –, illetve a reptéri 100E busz 2200 forintról 2500 forintra emeléséről.
A bérleteseket ez nem érinti, ők két vonaljegy áráért válthatnának kiegészítő jegyet a járatra. A két emelés együtt cirka 1,8 milliárd forint plusz bevételt jelentene. A változásokat 2026 januárjától vezetné be a cég. (Erről a múlt héten részletesen beszámoltunk.)
Az új tervek szerint két év múlva nyithat meg a Rác fürdő, feltéve, hogy előtte el tudják adni a mellette lévő hoteltIsmét napirendre kerül a Népszava által korábban részletesen megírt Rác fürdő és a hotel ügye. A fürdő felújítását a szálloda eladásából fedezné a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.. Ehhez kérik a közgyűlés támogatását. A közgyűlés összesen 12 üzleti tervről dönt majd, gyakorlatilag az összes fővárosi önkormányzati cég és színház idei pénzügyi tervéről. Egyetlen kivétel a Budapesti Közművek Zrt., amelynek számait kissé átrajzolja a rákosrendezői ingatlanügylet 59 milliárdos tétele. Ahogy arról szintén írtunk: Karácsony Gergely főpolgármesteri hatáskörében eljárva már el is küldte az MNV-nek az első két vételár részletről – 30,5 milliárdról - szóló anyavállalati garanciával egyenértékű nyilatkozatot. A hét telekből álló ingatlanegyüttes teljes vételára 59 milliárd forint, ebből az első vételárrészlet 12,7 milliárd. Ezt az összeget még a héten átutalják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. A BKM tulajdonjogát ezt követően jegyzik be az ingatlanokra. A főváros már dolgozik a tervpályázat kiírásán és júniusra összeállítják a projekt megvalósításához szükséges – a kormány által a szerződésben vállalt – jogszabálymódosításokat.
