szavazás;Nemzetközi Olimpiai Bizottság;

A kép és az idea szép, de a kor változásért kiált

Angol lord, forradalmi hevülettel

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 144., Görögországban zajló kongresszusán ma új elnököt választanak a leköszönő német Thomas Bach helyére. Az 1894-ben alapított szervezet tizedik vezetőjére történelmű léptékű reformok várnak majd, máskülönben az olimpiai mozgalom tovább veszít társadalmi jelentőségéből. 

Ez így nem mehet tovább! – közölte néhány hónappal ezelőtti kampánynyitó beszédében Lord Sebastian (sokak számára egyszerűen csak: Seb) Coe, az angolok 1500 méteren kétszeres olimpiai bajnok futója, az atlétikai világszervezet elnöke, aki a stratfordi Olimpiai Parkban hatalmas változásokat lengetett be. Kiáltványában leszögezte, szándékában áll alapjaiban megrengetni (a magyarok számára a NER-re emlékeztetően működő) NOB-ot, ahol kevés a szakértelem, amit akkurátus helyezkedéssel és a források baráti alapon történő elosztásával igyekeznek legitimálni. A tét most nem egy szimpla elnökválasztás, hanem az: a NOB megmarad-e a Schmitt Pál-i értelemben vett „aranyifjak gyülekezetének” és tovább halad a lassú jelentéktelenedés útján, vagy hajlandó megérteni a kor szavát?

DIPLOMÁCIA

Minthogy három év múlva Los Angelesben lesz a nyári olimpia, az év elején hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump tornádóra emlékeztető regnálása komoly kihívás elé állíthatja az előkészületeket. A NOB és a Fehér Ház közötti kapcsolat kulcsfontosságú lesz. Az új elnöknek óvatos egyensúlyra és konstruktív kapcsolatra kell törekednie Trump kormányzatával, miközben biztosítania kell az olimpiai mozgalom autonómiáját.

OROSZ JELENLÉT

Az orosz és fehérorosz sportolók száműzetésben vannak a játékoktól Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziója nyomán. Az olimpiai mozgalom szinte szinonim jelentéssel bír a békével, így komoly dilemmát jelent, reaktiválják-e a két nemzet sportolóit, és ha igen, miként, milyen feltételekkel? Érdekes az is, Trump és Putyin viszonya hogyan alakul, és ez a kapcsolat milyen irányba tereli a kérdést? Elég lesz-e, ha a sportolók elhatárolódnak országuk politikájától, elég lesz-e őket semleges színekben indulni engedni? Mindezekre úgy kellene megoldást találni, hogy a döntés ne ássa alá a játékok hitelességét. Ráadásul a döntés precedenst teremt arra, a NOB hogyan kezelje a politikai konfliktusokat a jövőben.

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

A globális klímahelyzet mind súlyosabb veszélyt jelent a nagy sportesemények megrendezésére is. De nem csupán a rendezés terén okoz problémákat, hanem fölveti annak a kérdését is: hogyan lehet egy olimpiai szintű globális eseményt környezetvédelmi felelősségvállalással megtartani? Pláne három év múlva, egy olyan országban, ahol az elnök tagadja a felmelegedését tényét… LA után a rendezőknek a legátfogóbb – a szén-dioxid-semleges infrastruktúrától kezdve a hulladékmentességig – intézkedésekkel kell megtartaniuk az eseményt. Nem mellékesen: az olimpiai mozgalom vezető szerepet tölthetne be a fenntarthatóság terén, de csak erre elhivatott vezetéssel.

PÉNZÜGYI STABILITÁS

A televíziós közvetítéseket meghaladta a social media kora. Márpedig az olimpiai mozgalom egyik legfőbb pénzügyi bázisát a – szponzori szerződések mellett – a műsorszórásból származó gigabevételek jelentik. Az NBC-vel kötött több milliárd dolláros szerződés 2032-ben jár le, az új NOB-elnöknek olyan jövedelmező megállapodásokról kell tárgyalnia, amelyek tükrözik a változó médiavilágot. A diverzifikáció kulcsfontosságú lesz, és akkor arról még nem beszéltünk: miként válhat környezetvédelmi élharcossá egy olyan szervezet, amelyet a legnagyobb környezetszennyező nagyvállalatok pénzelnek? A Coca-Cola például a világ legnagyobb műanyaghulladék-termelőjeként 2032-ig biztosan együttműködik a NOB-bal (a kapcsolat addigra több mint 100 éves lesz), amelyet láthatólag nemigen foglalkoztat, hogy mikroműanyagokkal van már tele az agyunk is.

DIGITÁLIS FORRADALOM

A tartalomelérés a tévéktől áttelepült a streaming platformokra, közösségi médiára, az interaktív élmények miatt a NOB-nak elengedhetetlen lesz modernizálnia a közvetítéseket. Az olyan technológiák, mint a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia és a személyre szabott tartalom felhasználása segíthet a fiatalabb nézők bevonásában, biztosítva, hogy a játékok a jövő generációi számára is relevánsak maradjanak.

TRANSZGENDER POLITIKA

Párizs és az algériai Imane Helif esete rávilágított arra, valahogyan kezelni kell a transznemű sportolók kérdését, az új elnöknek egyensúlyt kellene teremteni a befogadás és a méltányosság, valamint a között, hogy biztosítva legyen minden sportoló egyenlő feltételek melletti versenyzése. Orvosi szakértők, emberjogi szervezetek, sportjogászok és a szövetségek segítségével olyan megoldásra kell törekednie, amelyben megnyugvást nyernek a szigorúbb szabályozást szorgalmazó és az elfogadóbb álláspontot képviselő országok is. Szép kihívás: olyan politikákat kell kidolgozni, amely tovább képviseli az olimpiai értékeket, ugyanakkor elfogadhatóak a különböző kulturális és jogi környezetekben.

Lord Sebastian Coe, az angolok kétszeres olimpiai bajnoka híve a felforgatásnak

HÁROM ESÉLYES

Az Atlétikai Világszövetség elnöke, Seb Coe a cím vitathatatlanul fő várományosa. Kevés körülmény szól a megválasztása ellen, de kora nem segít: 68 éves, ezzel a legidősebb jelölt. A szabályok értelmében sem a NOB brit képviselője, a Brit Olimpiai Bizottság elnöke, Anna királyi hercegnő, sem a szervezet két másik szigetországi tagja nem adhatja neki a szavazatát, nem úgy a brit-svéd üzletemberre, Johan Eliaschra.

Coe mindenesetre azzal nyitott, hogy belefújt a nulláslisztbe, amennyiben kijelentette: „túl sok hatalom összpontosul túl kevés ember kezében”. Emiatt a lapok teljes újraosztását ígérte. Kijelentette, sok dolog, amit a World Athleticsnél tett, vitát váltott ki, de ettől nem riad vissza. Pláne, hogy egy olyan világban, amelyik ötpercenként változik, nagyon nyitottnak kell lenni.

Coe egyik merész ötlete, hogy a nyári olimpiáról a téli játékokra helyezne át néhány fedett sportágat, például a kézilabdát: „Az éghajlatváltozás miatt alapvetően át kell gondolnunk a globális naptárat, azt, hogy hol és az év mely időszakában rendezzük meg a versenyeket. Vannak olyan helyszínek, ahol egyes sportágak fedett helyen vannak. Az ilyen jellegű vitákat bátorítanám, mert csak vitával tudjuk kiküszöbölni azokat az ötleteket, amelyek esetleg nem működnek”.

Az 1980-ban, Moszkvában, majd 1984-ben Los Angelesben is az 1500 méteres síkfutásban aranyérmet nyert sportember 1992 és 1997 között egy cornwalli választókerület konzervatív parlamenti képviselője volt, 2000-től a Lord Coe of Ranmore-ként a felsőház tagja, végül 2015 óta vezeti az Atlétikai Világszövetséget. Politikai és sportdiplomáciai tapasztalatai nehezen múlhatók felül. Mindezeken túl vele, mint a szervezőbizottság elnökével azonosítják a 2012-es felejthetetlen londoni olimpia nyújtotta élményt is. Ahogy mondta: „Az egész életem erre a feladatra készített fel…”

Noha hét sportdiplomatára adhatják voksaikat a ma – magyar idő szerint – 16 órakor tartandó titkos szavazáson a kongresszus tagja, a várakozások alapján Coe igazi kihívója ifj. Juan Antonio Samaranch, valamint Kirsty Coventry lehet. Utóbbi 41 éves, ezzel a legfiatalabb, egyúttal az egyetlen női jelölt. Az sem tűnik mellékesnek, hogy ugyanúgy kétszeres olimpiai bajnok, mint Coe. A zimbabwei úszó öt olimpián indulva 2 aranyat, 4 ezüstöt és 1 bronzot szerzett, többszörös világcsúcstartó, ezzel Afrika legeredményesebb sportági képviselője. Visszavonulása után sportpolitikai pályára váltott, 2018-ban hazája ifjúsági, sport-, művészeti és rekreációs minisztere lett, azóta tagja a NOB-nak is. Coventry ugyan a NOB első női elnöke lehetne, ám esélyeit rontja, hogy Thomas Bach jelenlegi elnök belső köreihez tartozik, ha nyíltan nem is, a német sportvezető őt favorizálja, de akik új irányt szeretnének, másra voksolnak majd.

Kicsit hasonló a helyzet Samaranch-csal is: a 65 éves, spanyol sportpolitikus a NOB négy alelnökének egyike, így ha a reformokat követelők kerülnek többségbe, talán nem olyasvalakire voksolnak, aki a jelenlegi vezetőséghez tartozik. A korábbi NOB-elnök fia pénzügyi elemző, jelenleg ugyanabban az évben lett NOB-tag, amikor édesapja nyugdíjba vonult (2001). Nagy tapasztalata van a játékok szervezésében: a 2006-os torinói és a 2014-es szocsi téli seregszemle létrejöttében is szerepet vállalt. Kritikusai felróják neki, hogy kiállt a 2022-es pekingi téli játékok mellett is, pedig tudvalevő volt, hogy környezetileg totál fenntarthatatlan a projekt. 

A további jelöltek

Johan Eliasch

62 éves, a Nemzetközi Sí és Hódeszka Szövetség (FIS) svéd-brit elnöke.

Befektető és környezetvédő. 1995-től 2021-ig a Head sportcikkeket gyártó vállalat vezérigazgatója, jelenlegi elnöke. 2006-ban Cool Earth nevű néven jótékonysági szervezetet alapított az esőerdők megvédése érdekében. Négy éve került a síelők élére, tavaly nyáron lett a NOB tagja.

Fejszal al-Husszein

60 éves, jordán herceg.

Országa olimpiai bizottságának elnöke (2003 óta), katonai kitüntetettje. A tradicionális sportágak megvédését, az e-sportokkal való együttműködését, valamint a bevételek maximalizálását tűzte ki célul programjában. A korábbi birkózó fontosnak véli a sportolók lelki és testi egészségének megőrzését, nem véletlenül: két éve vezeti a NOB Biztonsági Munkacsoportját, amely a sportban történő zaklatás és visszaélés megelőzésével foglalkozik, továbbá a nemek közötti egyenlőség, sokszínűség és befogadás bizottságának alelnöke.

David Lappartient

51 éves, a Nemzetközi Kerékpár Szövetség (UCI) francia elnöke.

A politikában is járta sportvezető – a bretagne-i Sarzeau városának 2008-tól 2021-ig volt polgármestere, jelenleg a Morbihan megyei tanács elnöke – kis gyerekkora óta a bringázás rajongója, maga is versenyzett regionális szinten. 20 éve tagja az UCI-nak, 2017 óta annak elnöke, 2021-ben újraválasztották. 2022 februárjában lett NOB-tag.

Vatanabe Morinari

65 éves, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) japán elnöke.

2017 januárjában választották meg a FIG élére, előtte hazája sportági szövetségének főtitkára volt (2009-16), és Japán Olimpiai Bizottság több bizottságát vezette. Azt ígéri, a NOB élére kerülve a szervezet felhagy azzal a filozófiával, amit megalapítása óta képvisel, szerinte a XXI. százazban nem lehet XIX. századi megoldásokkal érvényesülni, e gondolatiságnak egyik fő reformterve, hogy a játékokat öt kontinensen egyidejűleg rendezzék.

Az eddig elnökök

Név - Nemzetiség - Időszak

Demetrios Vikelas görög 1894–1896

Pierre de Coubertin francia 1896–1925

Henri de Baillet-Latour belga 1925–1942

Sigfrid Edström svéd 1946–1952

Avery Brundage amerikai 1952–1972

Michael Morris ír 1972–1980

Juan Antonio Samaranch spanyol 1980–2001

Jacques Rogge belga 2001–2013

Thomas Bach német 2013–2025

Lando Norris, a McLaren brit pilótája nyerte a szélsőséges időjárás miatt kaotikusan alakuló Ausztrál Nagydíjat a címvédő Max Verstappen előtt.