Oroszország és Ukrajna 372 katonát cserélt ki az Egyesült Arab Emírségek által közvetített fogolycsere keretében. Az eddigi egyik legnagyobb, 175-175 fős cserén túl Moszkva további „22 súlyosan sebesült” hadifoglyot adott át Kijevnek. Ez volt a három éve tartó ukrajnai háború egyik kedvező fejleménye tegnap, egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi telefonos megbeszélésén Oroszország elutasította az Ukrajna által elvben már elfogadott teljes tűzszünetet, de belement abba, hogy a felek 30 napig ne vegyék célba egymás energetikai és polgári infrastruktúráját – erre Putyin állítólag ki is adta az utasításokat –, emellett elfogadta a kétoldalú tárgyalások haladéktalan folytatását.
Moszkva szerdán ennek ellenére folytatta ukrán energetikai létesítmények támadását, és az észak-ukrajnai szumi régióban dróntámadás ért két kórházat is, a Dnyipropetrovszki területen pedig vasúti célpontokra mért csapásokat az orosz légierő. A Kreml szerint viszont Ukrajna egy krasznodari orosz olajtároló létesítményt támadott.
Az ellentmondásos helyzetet Volodomir Zelenszkij elnök telefonon igyekezett tisztázni Donald Trumppal. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij az megbeszélésen beleegyezett (kezdetként) „az energetikai és egyéb polgári infrastruktúrára mért csapások” kölcsönös beszüntetésébe, megállapodtak, hogy dolgozni fognak a tűzszünet Fekete-tengerre való kiterjesztésén „a teljes tűzszünet felé vezető úton”, emellett tájékoztatta az amerikai elnököt a harctéri helyzetről. Zelenszkij utólag pozitívnak és tartalmasnak nevezte egyeztetésüket. „Megállapodtunk, hogy Ukrajnának és az Egyesült Államoknak továbbra is együtt kell dolgoznia a háború valódi befejezése és a tartós béke elérése érdekében” – írták.
A Fehér Ház hivatalos közleményéből, amit Karoline Leavitt szóvivő ismertetett Washingtonban, kiderül, hogy Zelenszkij „további légvédelmi rendszereket kért a civilek védelmére, különösen Patriot rakétarendszereket”, Trump pedig beleegyezett, hogy együttműködik vele annak érdekében, hogy megtalálják, „mi áll rendelkezésre, különösen Európában”. A sajtót tájékoztatva Leavitt azt is megerősítette, hogy „az Ukrajna védelmével kapcsolatos hírszerzési információk megosztása folytatódik”.
Trump ugyanakkor egy újabb megdöbbentő ajánlattal állt elő. A közlemény szerint felvetette, hogy az ukrán áramellátó és atomerőművek amerikai tulajdonlása „nagyon hasznos lenne ezen erőművek működtetésében” és „a legjobb védelmet” jelentené e kritikus infrastruktúra számára. Az amerikai elnök emellett ígéretet tett arra, hogy „szorosan együttműködik mindkét féllel”, hogy a háború során elrabolt gyermekek „hazatérhessenek”.
Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója előzőleg a brit Guardiannek nyilatkozva „nagyon furcsa követelésnek” nevezte az orosz elnök előző nap Trumpnak kifejtett követelését, miszerint a Nyugatnak be kell szüntetnie minden, Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatását, mielőtt tűzszünetről lehetne megállapodni. „Azt akarja, hogy Ukrajna mondjon le a hadseregéről, a biztonsági garanciákról, arról, hogy szövetségben legyen, és lemondjon különböző területekről. Ez az, amiért (Oroszország) három éve harcol, és amit katonailag nem tudott elérni... És most ezt akarja (megkapni) a tárgyalási folyamattól” – mondta Podoljak.
