Ukrajna;szavazás;uniós csatlakozás;

Nem először kérdez rá a kormány az Ukrajnával szemben követendő politikára - Plakátok Budapesten 2024. február 23-án

Ukrajna nem igazán aggódik Orbán-kormány véleménynyilvánító szavazása miatt

Ezt csupán egy kisebb akadálynak vélik, s bizakodóak a csatlakozási folyamatot illetően. 

Magyarország szándéka, miszerint szavazásra bocsátaná Ukrajna jövőbeli EU-tagságának kérdését, csupán egy kisebb akadály, amely nem fogja meggátolni az összes csatlakozási fejezet 2025-ös megnyitását – jelentette ki Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben igazságügyi minisztere az ukrán Interfax hírügynökség szerint.

Ez nem népszavazás, hanem egy állampolgári véleményfelmérés. Ilyesfajta írásos konzultációt már tartottak azelőtt is, hogy az Európai Tanács 2023 decemberében döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ezen már túlvagyunk. Úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárok támogatása sokkal pozitívabb, mint amire a magyar kormány számít – fogalmazott Olha Sztefanisina. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztos abban, hogy az EU-tagság kérdésében a döntés már megszületett, és „ezt csupán egy kisebb akadálynak tekinti, amely nem akadályozza meg a cél elérését, vagyis az összes tárgyalási fejezet megnyitását még ebben az évben”. Ukrajna elnöke és miniszterelnöke azt a célt tűzte ki, hogy az ország csatlakozási folyamata körülbelül öt éven belül, 2030-ra befejeződjön.

​Orbán Viktor 2025. március 7-én jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?" Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szavazás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kormány aggodalmát fejezte ki Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban, különös tekintettel a mezőgazdasági, biztonsági és egészségügyi kockázatokra, valamint az EU-s források elosztására és a nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásokra.

Bár Isztambulban négy napra betiltották a tömegrendezvényeket, a tiltakozások várhatóan folytatódni fognak. Több embert azért vettek őrizetbe, mert a hatóságok szerint „gyűlöletkeltő és bűncselekményre felbujtó, provokatív bejegyzéseket” tettek közzé a közösségi médiában.