Robert Capa mellett most már egy másik híres magyar fotográfus, André Kertész életét és munkásságát is megismerhetjük a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Az új, állandó tárlaton a Budapesten született fotósnak azokból az eredeti, szignált fotóiból láthatunk válogatást, melyeket gyermekkora meghatározó helyszínének, a fővárostól délre fekvő Szigetbecse falujának ajándékozott. A tárlat nem hiába kapta az André Kertész – A szentimentalista címet, mivel Kopin Katalin kurátor szerint a fotográfus képei sok esetben érzelmi kivetülésként értelmezhetőek, az alkotó pedig született szentimentalistának tartotta magát.
A kiállítás az életművet hat szekcióban mutatja be, kitérve Kertész életének fordulópontjaira és művészetének fő témáira is. Az első, Rezdülések című részben a szárnyát bontogató művész munkáit láthatjuk, melyek közt szerepel a budafoki borospincéket megörökítő képe vagy édesanyja kezéről készült érzéki fotó. A hadak útján című egységben a katonaélet kapja a fókuszt: a fotóst 1914. október 5-én, húszévesen sorozták be az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe, az élményeit pedig írásban és képeken is rögzítette. A tárlat kitér arra is, hogy bár Kertész nem volt haditudósító, tisztában volt a fotográfia erejével, így a megörökítette katonatársait, a háborús hétköznapokat, a kifosztott városokat, miközben a hadi propagandától eltérő képet mutatott.
A feleségem története című szekció főszereplője Salamon Erzsébet, akivel a háborút megjárt Kertész az akkori munkahelyén, a Budapesti Giro- és Pénztáregyletben ismerkedett össze. A fotós a szerelméről számos képet készített, melyekből a kiállításon többet is láthatunk: Erzsébet feltűnik a Gellért-hegyen, párjával egy montparnasse-i kávéházban és aktfotón a párnák között is. Szerepel továbbá a kettejükről készült ikonikus fotó, melyet Kertész a hatvanas években megvágott: ezen a változaton már csak a hölgyet látjuk, akinek a vállán Kertész keze megpihen. A fotós sokat köszönhetett a párjának: a kapcsolatuk első szakaszában, 1919 és 1925 között megismert általa több festőművészt is, mint Aba-Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt, Korb Erzsébetet, Pátzay Pált és Czumpf Imrét, miáltal e korszakban tovább fejlődhetett Kertész alkotói látásmódja, kompozíciós érzéke. Salamon Erzsébettel a kapcsolatuk fordulatos volt: 1925-ben Kertész eljegyezte őt, de miután Párizsba emigrált, 1928-ban feleségül vette Klein Rózsi festőművész-fotográfust, 1932-ben viszont elváltak, majd egy évre rá összeházasodott Erzsébettel, aki akkor már Párizsban tartózkodott. 1936-ban a pár New Yorkba emigrált, ahol a hölgy megalapított egy kozmetikai céget, és alkalomszerűen festett. Az 1977-es halála Kertészt megviselte, aki egy szimbolikus Polaroid-sorozattal emlékezett meg róla – ezeket a képeket tavaly a közönség szintén a Capa Központban láthatta.
Infó
André Kertész – A szentimentalista. Válogatás Szigetbecsének ajándékozott képeiből. Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ (Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8.). Kurátor: Kopin Katalin.
A kiállítás külön szekcióban foglalkozik Kertész Párizsban töltött éveivel, mikor is több, emigráns alkotóval találkozott. A képeslapméretű fotókon olyan híres festőművészek tűnnek fel, mint Tihanyi Lajos, Kernstock Károly, Fernand Léger, Piet Mondrian, továbbá Marc Chagall a családjával. Emellett láthatjuk az ekkoriban készült Szatirikus táncosnő című képét, melyen Etienne Beöthy (Beöthy István) szobrászművész műtermében tűnik fel Förstner Magda táncos, amint az alkotó Action Directe című művének kitekert mozdulatait imitálja.
A test metamorfózisa című részben újra visszakanyarodunk Szigetbecséhez, Dunaharasztihoz és André Kertész fiatalkorához. Ezeken a képeken ő maga és öccse, Jenő tűnik fel, amint a vízparton pihennek vagy épp futnak a kamera felé. Láthatjuk a Jenő öcsém mint Ikarus című híres képét is, melyen a testvér a magasba ugrik, de a merész képkivágat olyan érzést kelt, mintha a férfi szárnyakra kapva a levegőbe emelkedne. A kiállítás utolsó, Az enigmatikus kép című szekciója pedig érzékletesen demonstrálja: Kertész egy-egy történetet képes volt egyetlen fotóba sűríteni, illetve olyan önportrékat is készíteni, melyeken bár ő maga nem szerepelt – egy vázában elhelyezett tulipán vagy pár felszálló madár –, mégiscsak róla szóltak.
