A legsokkolóbb tapasztalat volt azzal szembesülni, milyen körülmények között élnek Magyarországon a szegénységben élő roma családok - válaszolta a Népszava kérdésére az ENSZ oktatáshoz való joggal foglalkozó különleges jelentéstevője, aki tíz napot töltött hazánkban, hogy felmérje az oktatáshoz való jog magyarországi érvényesülésének erősségeit és kihívásait. Farida Shaheed Budapesten, több vidéki városban és számos Észak-magyarországi kistelepülésen látogatott meg iskolákat, találkozott tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, civil és érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, valamint kormányzati szereplőkkel is.
Az ENSZ oktatási szakértője pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
több kiváló állami és nem állami - köztük egyházi - intézményben is megfordult, ugyanakkor drámai egyenlőtlenségekkel is találkozott, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség sok helyen továbbra is útját állja az oktatáshoz való hozzáférésnek, miközben az oktatás a legerősebb eszköz arra, hogy kiutat jelentsen a szegénységből és a hátrányos helyzetből.
- A roma gyerekek szegregációja, iskolai elkülönítése még mindig aktuális probléma Magyarországon, mintegy 35 százalékuk továbbra is szegregált iskolába jár, és csak 1 százalékuk jut el a felsőoktatásba - fogalmazott Farida Shaheed, aki arra is rámutatott, rendszerszintű a roma gyerekek félrediagnosztizálása a tanulási nehézségek, speciális nevelési igények megállapítása terén, ami további hátrányt jelent, ezért nem lenne szabad tovább folytatni ezt a gyakorlatot.
Felhívta a figyelmet arra is, egyre több iskola válik ki az állami szektorból, az egyházi iskolák száma már 20 százalék körüli (a középiskolák tekintetében az arány 33 százalék), ami tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket a finanszírozás és az oktatás minősége terén.
Véleménye szerint javítana a magyar oktatás helyzetén, ha létrejönne egy önálló oktatási minisztérium, ahogy az is, ha a Nemzeti alaptanterv nem lenne ennyire merev és tényközpontú, hanem több teret engedne az interaktív tanulásnak, valamint jobban fókuszálna a magyar társadalom sokszínűségére.
A szakértő lapunk kérdésére elmondta, azt már pozitív tapasztalatként élte meg, sőt egyenesen lenyűgözte, mennyi felső tagozatos és középiskolás diák van Magyarországon, akiknek kiforrott véleményük van az oktatás helyzetéről és ennek hangot is mernek adni. - Ez egyben azt is mutatja, hogy a nehézségek ellenére Magyarországon még mindig sok elhivatott, tehetséges és gondos pedagógus van – fogalmazott.
Nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 évesA pedagógusok helyzetéről azt mondta, sokan számoltak be neki arról, hogy a tanárok túlhajszoltak, alulfizetettek, és nincs szakmai önállóságuk ahhoz, hogy kreatívan tanítsanak. Az ENSZ szakértője szerint a kormányzatnak jobban együtt kellene működnie a pedagógusokkal, a szakszervezetekkel a döntések kidolgozásában, és az iskolaigazgatóknak is nagyobb szabadságot kellene adni az intézmények irányításában.
Farida Shaheed egyetemeket is meglátogatott, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy 21 egyetemet “szoros politikai kapcsolatok” mentén alakítottak át alapítványi fenntartású intézményekké, ami tapasztalatai szerint az akadémiai szabadság gyengüléséhez és “öncenzúrához” vezetett, ezeket az egyetemeket az uniós kutatási és oktatási csereprogramokból is kizárták. Hozzátette: még számára sem világos ezeknek az egyetemeknek a pontos jogi helyzete. A magyarországi tapasztalatairól készült teljes beszámolóját várhatóan jövő nyáron fogja bemutatni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Megadták a kegyelemdöfést, lassú szenvedésre ítélik a magyar tudományt