A bukaresti amerikai nagykövetség március 22-én, szombaton reggel, kommentár nélkül közzétette J.D. Vance amerikai alelnök február 14-én a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédének kivonatát, amelyben élesen bírálta az európai emberi jogi helyzetet, kiemelten a romániai elnökválasztások megsemmisítését. „A helyzet annyira súlyossá vált, hogy decemberben Románia érvénytelenítette az elnökválasztás eredményét ingatag hírszerzési gyanúkra és a kontinentális szomszédok hatalmas nyomására hivatkozva. Az érvelés, ha jól értem, az volt, hogy az orosz dezinformáció befolyásolta a romániai választások eredményét, de arra kérem európai barátaimat, helyezzék a dolgokat perspektívába. …. De ha a demokráciátok lerombolható egy másik ország által internetes hirdetésre fizetett néhány százezer dollárral, akkor az már a kezdetektől fogva nem volt túl erős demokrácia” - olvasható a bukaresti amerikai nagykövetség X platformján közzétett bejegyzésben.
Bár semmiféle megjegyzést nem fűztek hozzá, az amerikai külképviselet posztja zsarolásnak tűnik a májusi 4-18-án megrendezésre kerülő elnökválasztási kampány nyitányában. Múlt héten olyan információk láttak napvilágot, miszerint az Egyesült Államok (legalább) két hónappal elhalasztja a frissen megszerzett román vízummentességet, így az március 31-től már nem lenne érvényes. Romániában a legmagasabb szinten reagáltak a hírre. A vízummentességet hivatalosan január 10-én jelentették be, a Biden-adminisztráció idején. Marcel Ciolacu miniszterelnök és Cătălin Predoiu belügyminiszter azt közölték, még nem kaptak hivatalos értesítést Washingtonból, de van kommunikáció a kérdésben a két ország között. A miniszterelnök a nagykövetség meglepő posztja után annyit mondott a román médiának, „amennyire mi tudjuk, az Egyesült Államokban az a helyzet, hogy minden olyan programot értékelnek, amely kapcsolatos a migrációval. Tehát nem Romániával vagy a vízummentességgel kapcsolatos kérdésről van szó, hanem arról, hogy a migráció kérdését az új kormányzat értékeli, tekintettel azokra a politikákra, amelyeket a jövőben fontolgat”.
Az alkotmánybíróság is kimondta, hogy nem indulhat a román elnökválasztáson a szélsőjobboldali Călin GeorgescuA román kormány magyarázata azonban senkit – vélhetően magukat s megszólalókat sem – nyugtat meg. Az előzmények egyértelműen azt sugallják, a Fehér Ház új vezetése így próbál nyomást gyakorolni a startra kész elnökválasztási kampányra, a szélsőjobb szuverenista tábor ezúttal az orosz hátszél mellé amerikai segítséget is kap.
A Fehér Ház második embere, Vance alelnök a müncheni biztonságpolitikai konferencia után néhány nappal, február 20-án, az amerikai a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) újra nekiment az európaiaknak, ezúttal is Romániával (és Németországgal) példálózva. „Nem közös az értékrendünk, ha eltörölsz egy választást, mert nem tetszik az eredmény. Ez történt Romániában. Nem közös az értékünk, ha annyira félsz a saját népedtől, hogy elhallgattatod az embereket”- mondta az alelnök. A rendezvényen különleges meghívottként vett részt George Simion, a legnagyobb román szélsőjobboldali parlamenti párt, az AUR elnöke, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) küldöttségének tagjaként, a Giorgia Meloni nevével fémjelzett ECR egyik alelnökeként. Akkor még formálisan nyitott volt a kérdés, hogy a tavalyi elnökválasztás megsemmisített első fordulójának meglepetésgyőztese, Călin Georgescu indulhat-e a megismételt választáson, valójában azonban egyértelmű volt: a szélsőjobb messiásaként fellépő politikus újra fennakad az Alkotmánybíróság szűrőjén és annak is nagy volt a valószínűsége, hogy az AUR-elnök Simion veszi át a helyét, ő lesz a szuverenista tábor jelöltje.
Oroszország illegitimnek tekinti a májusi román elnökválasztást, ha kizárják a versenyből a szélsőjobboldali Călin Georgescut
Bár maga Donald Trump elnök nem nyilatkozott a román választások ügyében, az Egyesült Államok új vezetőségének érdeklődése Bukarest irányába igen élénk, és igen magas szintű.
Kiváltképpen Elon Musk aktív, ő rendre megosztotta saját platformján, az X-en Georgescu posztjait. Megdöbbenését fejezte ki a szélsőjobb politikus őrizetbe vétele kapcsán is, amikor már a román hatóságok hat, igen súlyos vádpontban kezdtek bűnügyi eljárást ellene, miután nagy mennyiségű rejtett illegális pénz és valóságos fegyverarzenál került elő legközelebbi munkatársai, támogatói és finanszírozói lakásain. Musk még a román alkotmánybíróság elnökének, Marian Enachenak is nekiment, az X-en azt írta, „Ez a fickó egy zsarnok”.
Többen megsérültek, amikor összecsaptak a rohamrendőrökkel a szélsőjobboldali Călin Georgescu támogatói BukarestbenDonald Trump külpolitikai különmegbízottja, Richard Grenell The New York Sun szerint azt állította, a Biden-kormány beavatkozott a tavalyi román elnökválasztásba, amikor egy „konzervatív” jelölt ellen segítette átbillenteni a mérleg nyelvét. Grenell az X-en azt írta: „az USAID programokat olyan személyek ellen fegyverezték fel, akik nem voltak elég woke-ok”; „a Biden-kormányzat az amerikai adófizetők pénzét költötte baloldali programok és jelöltek támogatására. Világszerte a konzervatívokat vették célba. Románia a legújabb példa”. A különmegbízott állítása azonban igen gyenge lábakon áll, hiszen Georgescuval a kampányban senki sem – így a Biden-adminisztráció sem - számolt, ő néhány alig egy hét leforgása alatt vált „a futottak még kategóriából” 24 százalékot begyűjtő első fordulós győztessé.
A MAGA-influenszer tábor is felkapta a román szuverenistákat, olyan „hírességek” álltak be Georgescu mögé, mint Mario Nawfal vagy az összeesküvéselméletek apostola, a történész Alex Jones, terjedelmes interjúkat készítve a román neonáci jelölttel, és Trumpék házitelevíziója, a Fox News is meginterjúvolta. Alex Jones egyenesen azt állította, hogy a megsemmisített román elnökválasztás az utóbbi száz év legegyértelműbb államcsínye volt.
Hogy mi áll az új amerikai adminisztráció meglepő Románia iránti intenzív érdeklődése mögött, egyelőre rejtély az amerikai média számára is. A román demokratikus tábor azonban azt sugallja, a május 4-i elnökválasztás első fordulója is hozhat még bombameglepetést.
Simionnak áll a zászló
Tizenegy jelölt indulását hagyta jóvá az Alkotmánybíróság. Georgescut és az oroszpárti, Ukrajna feldarabolását hirdető, annak területéből részt követelő Diana Șoșoacă EP-képviselő indulását nem engedélyezte a taláros testület. Utóbbit már a tavalyi kampányban is elkaszálta az alkotmánybíróság. Georgescuval egyeztetve a szuverenista tábor két jelöltet állított, George Simiont és Anamaria Gavrilă, a POT párt elnökét, jelezve, egyikük vissza fog lépni. Az első nagy felmérés után, amelyet az AtlasIntel készített március 13-15. között Gavrilă visszalépett, hogy neve ne is jelenjen meg a szavazólapokon. Georgescut 40 százalék körül mérték az idén minden felmérésben, de Simion is vezet, 30,4 százalékkal. Őt követi Bukarest független főpolgármestere, Nicușor Dan 26 százalékkal, majd a PSD-PNL-RMDSZ koalíció közös jelöltje, Crin Antonescu 17,9 százalékkal. A függetlenként induló korábbi szociáldemokrata miniszterelnököt és pártelnököt, az immár a szuverenista táborral kacérkodó Victor Pontát 9,2 százalék támogatja, míg Elena Lasconira, az USR államfőjelöltjére, aki tavaly novemberben Georgescu után a második helyen végzett, már csak 3,9 százalék voksolna.
Călin Georgescu szavazóinak 79,3 százaléka George Simiont választja, 5,7 százaléka Victor Pontát.
A Hotnews által közölt felmérés szoros második fordulót vetít előre Nicușor Dan és Simion között - 42,1 százalék szavazna Nicușorra, míg 35,3 százalék Simionra, 22,6 százalékuk pedig nem szavazna.
„Aggódik” a Kreml
A román elnökválasztás kapcsán rendre megszólal a Kreml és az orosz külügy is. Moszkva mindvégig tagadta a beavatkozást és aggodalmát fejezte ki a román demokrácia állapota miatt. Az alkotmánybíróság mostani döntésére várva Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője előre leszögezte, Călin Georgescu indulása nélkül nem tekinthető szabad, demokratikus választásnak a megismételt román voksolás. Miután az alkotmánybíróság elutasította Georgescu jelöltségét Peszkov kijelentette: a szuverenista jelölt kizárása a versenyből „megkérdőjelezi” a teljes választási folyamat legitimitását. Erre a román külügyminisztérium hivatalosan reagált, jelezve, ne az agresszor Oroszország oktassa ki demokráciából Romániát, az az ország, ahol évtizedek óta nem volt szabad választás, ahol a Kreml szomszédságában lövik agyon az ellenzéki vezéreket (utalva ezzel Borisz Nyemcov meggyilkolására) jobb, ha hallgat.
Putyinban és Trumpban bízva
Diana Șoșoacă levelet írt Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak is újabb kizárását követően. A botrányhős EP-képviselő elpanaszolta, hogy Európában és Romániában diktatúra van, lábba tiporják az emberi jogokat, kizárásával pedig gyakorlatilag előre elcsalták a választást.
Simion nehezebb helyzetben van, mint a látszatra, a szabályokra és a demokráciára egyaránt magasról tevő Georgescu és Șoșoacă. Az ECR alelnökké avanzsált AUR- elnök az utóbbi időben mindent megtett annak érdekében, hogy pártját kiszakítsa az elszigeteltségből, az európai „konzervatív” tábor elfogadott tagjává, „szalonképes” európai párttá tegye. Ez belső szakításhoz vezetett, a 7-8 százalékon teljesítő Șoșoacă párt, az SOS az AUR-ból vált ki. Pillanatnyilag is tovább forrong az AUR, az alelnök Claudiu Târziu és Simion között valóságos nyilatkozatháború tört ki. Simion helyzetét nehezíti Ponta indulása is, valamint az, hogy Georgescu tavalyi váratlan győzelme után egyetlen hét alatt nőtt ki a semmiből a december 1-i parlamenti választásra a POT párt, amely 7 százalék fölött végzett pusztán azzal, hogy Georgescu híveinek mondták magukat. Mivel a szuverenista tábor az establishment ellen lázad, az említett okok miatt Simion kevésbé hiteles a szemükben, mint a misztikus zagyvaságokat hirdető Georgescu.
Simion mindenesetre megpróbált helyezkedni a napokban. Korábban nem nyilatkozott az orosz beavatkozásról, de múlt héten azt mondta, nincsenek meggyőző bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország valóban beavatkozott a tavalyi román elnökválasztásba.
