Egy éve úgy menekül Magyar Péter az elől az egyszerű kérdés elől, hogy mit tenne az LMBTQ jogokkal, ha hatalomra kerülne, mint a kormány képviselői a PRIDE-on és marihuána felvonuláson látható emberektől.
Ő még egyszer sem mondott erről konkrét, határozott véleményt. „Válaszként” már szerepelt eddig olyan állítás, hogy „mindenki úgy él ahogy akar”, „Alaptörvény szerint élhet mindenki”, most a legutóbbi kijelentése viszont eddig a legmeredekebb. Talán ez sokak figyelmét elkerülte, mert Bagdy Emőke magvas gondolatai a PRIDE és az óvodás-kisiskolás gyermekek lélektani összefüggései terhelték meg nem kevéssé az idegrendszerüket. Azonban Magyar Péter Deutche Welle német hírportálnak adott angol nyelvű interjúja mellett nem szabad elmenni.
Deutche Welle: Mit tenne ön az azonos neműek házasságáért és az azonos neműek gyerek örökbefogadásáért és hasonló egyéb jogokért?
Magyar Péter: Nehéz kérdések merülnek fel majd, ezek is ilyenek melyeket említ, ezeket a kérdéseket az embereknek kell eldönteniük, nem Magyar Péternek, vagy a TISZA-nak. Lehetőségünk van az Alaptörvény szerint népszavazást kiírni és majd az eredmény szerint cselekedni. Ha a társadalom egy csoportja részéről felmerülnek ilyen igények, akkor népszavazást fogunk tartani ezekben a kérdésekben.
Ha jól értem, akkor ez azt jelenti, hogy az LMBTQ jogokról (melyek emberi jogok) a magyar társadalom egy népszavazáson fog dönteni. Azaz orbáni nemzeti konzultációt fog indítani, mondjuk ötven kérdéssel,
azzal kapcsolatban, hogy az azonos neműek összeházasodhatnak-e, fogadhatnak-e örökbe gyereket, én megváltoztathatom-e a nememet az irataimban, vonatkozik-e rám mint transznemű nőre a NŐK40 nyugdíj, elmehetek-e az MTK női kajakcsapatába (elnézést tőlük, egy szemléltető példa csupán és minden jót kívánok nekik, nem tervezek egyébként kajakozni), vagy ha esetleg majd bemegyek egy pláza mozitermébe a női wc-be (ahogy négy éve ez teljesen természetes) és ott felvesz majd a telepített arcfelismerő kínai kamera és rögtön levon tőlem ezer társadalmi pontot és betesz Huxley Szép új világ kasztjai közül a legalsóba, majd elvisz a börtönbe a fekete autó másnap reggel, akkor engem a börtön női részlegére fognak-e helyezni, vagy a férfira? Egyáltalán azt is magyar emberek mondják majd meg, hogy én melyik mosdót használhatom? Biztos, hogy ez így rendben van?
Ezekben a kérdésekben Magyar Péter szerint nyilvánvaló, hogy az embereknek kell dönteni, akik túlnyomó részben - tisztelet a kivételnek - még a transzvesztitát sem nagyon tudják megkülönbözteti a transzneműtől. Vajon ez egy olyan konzultáció lesz, amit majd évente a nép felül fog vizsgálni, és akkor még az is előfordulhat, hogy páratlan években nő leszek, párosokban pedig férfi, éppen attól függően, hogy az embereknek mennyire szimpatikusak a transzneműek?
Ebből az is következik, hogy például lesznek LMBTQ jogok, melyeket a nép „megszavaz” és lesznek olyanok melyeket nem. Ez eleve borzasztó feszültséget fog teremteni a közösségen belül és végtelenül igazságtalan lenne.
Megmondom őszintén, ha mondjuk egy szavazáson az jönne ki, hogy én megváltoztathatom a nemem hivatalosan, de a meleg barátom nem házasodhatna össze a párjával, akkor az nekem ugyanolyan fájdalmas lenne, mintha ezt a döntést a nép fordítva hozta volna meg. Mi történhet vajon akkor, ha szavazategyenlőség lesz, vagy minimális az eltérés az igenek és nemek között? Elhívjuk majd Imane Khelifet a 2028-as olimpia előtt, hogy Hámori Lucával bokszolják le a kérdést a ringben?
Én nem vagyok jogász, csak egy aktivista, de azon elgondolkodtam, hogy vajon emberi jogi kérdésekben lehet egyáltalán népszavazást tartani?
Az elmúlt években nagyon aktívan figyelemmel kísértem érintettségem okán az Európai Uniós híreket és próbáltam követni a transzjogokat illetően, hogy melyik ország hogyan működik. Én nem emlékszem olyan hírre, ami arról szólt volna, hogy mondjuk Spanyolország megkérdezte volna a nem- és névváltásról az embereket és utána annak megfelelően törvényt is alkot. Persze megkérdezni meg lehet bárkit, bármiről, azzal még nincsen semmi probléma, de az szerintem felvet már jogi aggályokat, ha valaki úgy gondolja, hogy ez számára kötelező érvényű, ennek mentén fog törvényeket és szabályozásokat is hozni. Ez nagyon messzire vezet. Tényleg senkit nem emlékeztet ez a módszer valamire és valakire az elmúlt tizenöt évből?
Nézzük most azokat az állításokat, melyeket a lelkes TISZA hívő tábor ilyenkor hangosan kórusban kiállt. „Mindegy, ez nem fontos, váltsuk le Orbánt, aztán majd lesz valami”. „Azért nem nyilatkozik, mert szavazatok veszítene a TISZA”. „Majd, ha nyernek, megoldják ezt a kérdést is, csak jussunk el oda”. „Majd jön az EU és megoldja ezt is!”
Én úgy gondolom, és talán az eddigi közvélemény-kutatások is azt igazolják, hogy miután sok szavazó meghallotta a „Se Orbán, se Gyurcsány”, illetve a „Remény” kifejezést, eldobtak kaszát kapát,
otthagyták a Momentumot, az MSZP-t, a Párbeszédet, a DK-t, a Kutyákat, és beálltak egy populista-jobboldali-konzervatív-népnemzetinek látott ember mögé. Nézzük meg a március 15-re készített TISZA kampányvideót, számoljuk meg hány magyar zászló, korona, kereszt, lovas látható benne. Erre, ha még köztünk lenne, talán Csurka István is csettintene egyet. Egy baloldali ember vajon ezekben milyen értéket lát meg? Egy momentumos, liberális embernek ebben mi tetszik? „Mindegy csak váltsuk le Orbánt!”. Mindegy, valóban?
Kutatások szerint Magyarországon az LMBTQ emberek társadalmi elfogadottsága hasonló a világban zajló trendekhez. A meleg embereket a magyarok többségébe elfogadja (természetesen ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ilyen arányban például a házasságukat és örökbe fogadást is). A transznemű emberek elfogadottsága is évről évre ugyan nagyon kis mértékben, de növekszik. Ennek tudatában kérdezem: ki fél szavazatvesztéstől a TISZA táborban? Úgy gondolom, hogy a bizonytalanság és egy válasz lebegtetése egy idő után kontraproduktívvá válik. Nagyon kíváncsi lennék, vajon az, hogy a TISZA nem állt ki a PRIDE mellett, vagy Bódis Kriszta indoklása hány LMBTQ szavazót tántorított, gondolkodtatott el?
Nem jogászként azon is elgondolkodom, hogy miután a FIDESZ rögzítette a nemeket az Alaptörvényben, az pedig tudomásom szerint csak a parlament 2/3-os többségével változtatható meg, egy esetleges TISZA győzelem esetén nem tudom elképzelni, hogy az Alaptörvény hogyan módosítható. Lesz majd valami kiskapu?
Kérdezik sokszor tőlem, hogy akkor mi a megoldás? Én abban hiszek, hogy egy baloldali szavazót, mint amilyen én vagyok, nem tud képviselni semmilyen formában egy jobboldali konzervatív ember. Ezt az élet is bizonyította 2022-ben. Nem kérek egy jobboldali volt politikusból sem, hogy a baloldal élére álljon, nincs szükségem fontoskodó megélhetési ügyvédekre sem ahhoz, hogy ez a baloldal újra talpra álljon.
Mi kell ehhez? Még van egy év. A párás szemeket meg kell törölni, a baloldali szavazóknak vissza kellene találniuk a saját értékrendjükhöz és pártjaikhoz.
Húsz év után át kellene már végre értékelni a baloldali tömböt szétfeszítő gyurcsányozást, minden baloldali pártnak önmérsékletet kellene tanúsítania, leülni egy asztalhoz. Ha erre látnának a baloldali TISZA-s szavazók legalább próbálkozásokat és összeállna egy erős egység, kialkudott kompromisszumok mentén, amivel el lehet menni 2026-ig, akkor higgyék el a hitüket és szavazóikat vesztett baloldali pártok, hogy a szavazóik tékozló fiúként fognak hazatérni. El kellene végre indulni, jó kiindulási alap lehetne erre például az ellenzéki sokszínű képviselőcsoport.
Magasházi Mónika
Független transzjogi aktivista
https://transzegeszsegkozpont.hu
