Varga Mihály levelet írt Orbán Viktornak a Matolcsy-féle alapítványokról, az MNB magasabb, elhúzódó inflációval számol

A jegybank emelte a 2025-ös inflációs várakozásait – jelentette be Varga Mihály jegybankelnök a Monetáris Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján. A jó hír viszont az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai szerint februárban már tetőzött az infláció 5,6 százalékon, márciusban ennél már alacsonyabb indexet várnak. Ezzel együtt az élelmiszerárak márciusban még emelkedhetnek, de a szolgáltatások árcsökkenése, az erősödő forint, az üzemanyagok olcsóbbá válása csökkentette a teljes inflációs indexet – mondta Varga Mihály.

A jegybank üdvözli, hogy a kormány is elkötelezett az infláció csökkentése mellett. Az árrés-stop kapcsán a jegybank azzal számol, hogy az árrések csökkenése miatt áprilisban és májusban a fő inflációs mutató 0,8 százalékkal csökkenhet. Vagyis olyan pálya indulhat meg, amely 4,5-5,1 százalékos tartományba hozza le az infláció mértékét. Ennek elérését segítheti, hogy összhang van a kormány és a jegybank között – tette hozzá.

Az MNB idénre 1,9-2,9 százalékos gazdasági növekedést vár, 4,5-5,1 százalékos infláció mellett. A decemberi prognózisában a jegybank idénre 3,3-4,1 százalékos inflációt és 2,6-3,6 százalékos gazdasági növekedést jósolt. 2026-ra – decemberben még – 2,5-3,5 százalékos inflációval és 3,5-4,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. A frissített előrejelzésben az MNB 2026-ra azzal számol, hogy az infláció 2,9-3,9 százalékos sávban lesz éves átlagban – vagyis jövőre sem kerül nagy valószínűség szerint a három százalékos jegybanki cél alá. A gazdasági növekedés viszont 3,7-4,7 százalékos tartományba gyorsul, vagyis stabilan négy százalék felett nőhet a GDP a jövő évben. Az idei növekedés ezzel szemben kétarcú lesz: az év első fele lassabb növekedést hoz (1-1,5 százalék), majd az év második felében 3-4 százalék lehet a növekedés. (Ezzel a prognózissal nincs egyedül a jegybank, a piaci elemzők is az év második felére erőteljes gyorsulást várnak a növekedésben.)

Ezek eredőjeként a jegybank Monetáris Tanácsa – az elemzői várakozásoknak megfelelően – változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat mértékét, így az fél éve 6,5 százalék. Varga szavai szerint a jegybankban azzal számolnak, hogy ez a kamatszint „huzamosabb ideig” fennmaradhat. A mostani ülésen a döntés egyhangúan hozták meg, más opció – például a kamatok emelése – nem került a döntéshozók elé.

Az inflációs pálya az idei évnél a vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, a geopolitika és a kereskedelmi feszültségek miatt fontos az inflációs várakozások horgonyzása, ezért a jelenlegi alapkamat-szint huzamosabb ideig megmarad – hangsúlyozta Varga Mihály.

Ugyanakkor a konjunktúra élénkül, a hazai növekedés motorja a fogyasztás és a lassan magára találó export. Az árrések bevezetése következtében a következő hónapokban mérséklik az inflációt, a februári csúcsot követően csökkenni fog, ám az inflációs célt csak 2026 végére éri el a gazdaság – fogalmazott Varga Mihály.

Szabályozó lépésekre van szükség 

A MNB új vezetésének már korábban is az volt a célja, hogy az alapfeladathoz nem tartozó tevékenységeket visszafogja, megszüntesse. Ez vonatkozik az alapítványok működésére, ezeket felülvizsgáljuk, racionalizáljuk – mondta Varga Mihály. (Mint ismert, az Állami Számvevőszék vizsgálata feltárta, hogy több száz milliárdos kár érhette az államot a hibás befektetések miatt, sőt az alapítvány vagyonából magánszemélyek – Matolcsy György családja – gazdagodhattak.)

Az elnök elmondta, hogy ebben a témában levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben azt kezdeményezte, tekintsék át a jegybanki alapítványok tevékenységét és jövőjét. Varga arra törekszik, hogy a jegybank a jövőben az alapfeladataira koncentráljon – vagyis a monetáris politika alakítására. Az elnök érzékeltette, hogy a cél a jegybanki alapítványok felszámolása, ehhez viszont szabályozó lépésekre van szükség – épp ezért kereste meg az ügyben a miniszterelnököt. Varga Mihály elmondta: első intézkedései közé tartozott, hogy lecseréljék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi tagjait, illetve az alapítvány alapkezelőjének, az Optima Zrt. vezetését. Az új vezetés is vizsgálatot folytat, ha ennek a vizsgálatnak lesznek olyan részeredményei, amelyek a nyilvánosságra tartoznak, akkor azt közölni fogják – tette hozzá.