Amikor beléptem az ajtón, jobbra tőlem két vidám nő betűket ragasztgatott a falra. Az egyikük megjegyezte, hogy nagyon csinos az ezüst sapkám és az ezüst cipőm. Rögtön felemelte a lábát, és mutatta, hogy neki is ezüst lábbelije van, úgyhogy azonnal megvolt köztünk az összhang. Olyan nagyon jól tud esni, ha az ember megérkezik valahova, és ismeretlenül is bókokat kap. A kis betűket Frazon Zsófia és Miklusicsák Aliz pakolta egymás után a falra, és azonnal tudtam, hogy őket kell megszólítanom. Alizt kezdtem először faggatni, hogyan alakult a Dajer sorsa, és minek köszönhetjük, hogy most itt állhatok nőtársaimmal ebben a közösségi szalonban.
– Honnan indult a Dajer története?
– A Dajer kezdetben egy online újság volt, amely kifejezetten a negyvenedik életévüket betöltött nőkhöz szólt, akik már érzik a változásokat, megismerik a menopauzát. A magazin a személyes hangra, a megélt élményekre épült, azokat a témákat felkarolva, amelyek egy-egy társadalmi avagy közéleti jelenségre reflektálnak. Cikkek, podcastok, fotók, zenei mixek is megtalálhatók az oldalon. A magazin most minimumon működik, mivel a korábbi szerkesztői közösség szétszéledt, viszont létrejött a Dajer Alapítvány, amelynek az egyik célja az volt, hogy biztosítsa a magazin fenntarthatóságát. A másik célja, hogy a középkorba lépett nők élethosszig tartó tanulását, a nőiesség megélését, a nemi egyenjogúságot elősegítse, valamint a menopauza nehézségeit övező tabuk feloldásában hivatott segítséget nyújtani. Ez egy támogató közösség, ahol nem kell szégyellni az életkori változásokat, nyitottan lehet beszélni a témákról.
– Miként jött létre ebből a Szellemi Műhely?
– Szerettünk volna az online térből a valós térbe átlépni. Hisszük, hogy a személyes találkozóknak ereje van, ez pedig egy olyan hely lesz, ahol lehet találkozni, örömködni.
Olyan hangulatra vágytunk, mint a régi fodrászszalonoké, ahová a nők nemcsak a hajvágás, festés, dajerolás miatt jártak, hanem beszélgetni, pletykálgatni. Egy békebeli, meleg helyre, ahol sokféle nő megfordul, és mindenki hozzáad valamit a tudásával, a stílusával.
Hétköznapi nők, akiknek az erejük, a szépségük olykor szinte láthatatlan.
– Hogyan esett a választás erre a helyiségre?
