Józsefváros;közösségi tér;Dajer Alapítvány;Szellemi Műhely;

Mikuliscsák Aliz, Frazon Zsófia és Kovarszki Andrea

A józsefvárosi Dajer, ahol közösséget építenek a negyven feletti nők láthatóságáért

Valamikor a kilencvenes években nagy divat volt a nőknél a dajerolás. Emlékszem, édesanyámnak is barna bodrifrizurája volt, és számomra teljesen hihető volt, hogy anyámnak göndör haja van. A dajeroltatás mostanában a fiatal srácoknál lett divat, alul felnyírt, fent göndörödő tincsek. A józsefvárosi Dajer viszont egy hely, ahol közösséget építenek a negyven feletti nők láthatóságáért. Öt évig biztosan érdekes és izgalmas eseményeknek ad otthont a Horváth Mihály tér 5. alatt található egykori fodrászszövetkezet.

Amikor beléptem az ajtón, jobbra tőlem két vidám nő betűket ragasztgatott a falra. Az egyikük megjegyezte, hogy nagyon csinos az ezüst sapkám és az ezüst cipőm. Rögtön felemelte a lábát, és mutatta, hogy neki is ezüst lábbelije van, úgyhogy azonnal megvolt köztünk az összhang. Olyan nagyon jól tud esni, ha az ember megérkezik valahova, és ismeretlenül is bókokat kap. A kis betűket Frazon Zsófia és Miklusicsák Aliz pakolta egymás után a falra, és azonnal tudtam, hogy őket kell megszólítanom. Alizt kezdtem először faggatni, hogyan alakult a Dajer sorsa, és minek köszönhetjük, hogy most itt állhatok nőtársaimmal ebben a közösségi szalonban.

– Honnan indult a Dajer története?

– A Dajer kezdetben egy online újság volt, amely kifejezetten a negyvenedik életévüket betöltött nőkhöz szólt, akik már érzik a változásokat, megismerik a menopauzát. A magazin a személyes hangra, a megélt élményekre épült, azokat a témákat felkarolva, amelyek egy-egy társadalmi avagy közéleti jelenségre reflektálnak. Cikkek, podcastok, fotók, zenei mixek is megtalálhatók az oldalon. A magazin most minimumon működik, mivel a korábbi szerkesztői közösség szétszéledt, viszont létrejött a Dajer Alapítvány, amelynek az egyik célja az volt, hogy biztosítsa a magazin fenntarthatóságát. A másik célja, hogy a középkorba lépett nők élethosszig tartó tanulását, a nőiesség megélését, a nemi egyenjogúságot elősegítse, valamint a menopauza nehézségeit övező tabuk feloldásában hivatott segítséget nyújtani. Ez egy támogató közösség, ahol nem kell szégyellni az életkori változásokat, nyitottan lehet beszélni a témákról.

– Miként jött létre ebből a Szellemi Műhely?

– Szerettünk volna az online térből a valós térbe átlépni. Hisszük, hogy a személyes találkozóknak ereje van, ez pedig egy olyan hely lesz, ahol lehet találkozni, örömködni.

Olyan hangulatra vágytunk, mint a régi fodrászszalonoké, ahová a nők nemcsak a hajvágás, festés, dajerolás miatt jártak, hanem beszélgetni, pletykálgatni. Egy békebeli, meleg helyre, ahol sokféle nő megfordul, és mindenki hozzáad valamit a tudásával, a stílusával. 

Hétköznapi nők, akiknek az erejük, a szépségük olykor szinte láthatatlan.

– Hogyan esett a választás erre a helyiségre?

– A józsefvárosi önkormányzat honlapján találtuk meg ezt a lehetőséget. Szinte megszólított minket a hely, hiszen egy fodrászszövetkezet működött itt annak idején, az­után pedig irodák. Tavaly februárban nyertük el pályázat útján a bérleti lehetőséget, és júliusban vettük át a helyiséget. Szintén pályázatok útján, támogatások segítségével és önálló kampánnyal tudtuk megvalósítani a felújítást. Először a művészeteknek és a kultúrának kívánunk teret adni. Kiállításokat, könyvbemutatókat, podcastokat tervezünk, de szeretnénk nyitni a szociális témák felé is. Rengeteg ötletünk van. Szerencsére a házban is nagyon pozitívan viszonyultak felénk, itt tényleg kedves emberek élnek. Már szerveztünk bolhapiacot is a lakóknak. Nagyon jó érzés, hogy nyitott, befogadó közösség vesz minket körül.

Nagy Mihály régész, aki a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként fontos szerepet játszott a Balaton környékén feltárt, késő római Seuso-kincs kutatásában és a magyar tulajdonjogáért folytatott sikeres küzdelmekben, érdekes utat választott a téma népszerűsítésére: belevágott egy történelmi regénysorozatba a kincs keletkezési időszakáról. Az első kötet, a Konstantin császár korával foglalkozó Nyugaton kelt fel a nap nemrég jelent meg a Kalligram kiadónál. A művet olvasva rengeteg áthallást érzünk a jelenünkkel, ami a szakember számára nem meglepő, mert szerinte valahol minden kor rímel egymásra. A történelmi folyamat lényege éppen az, hogy bárhol kapaszkodunk fel rá, elvezet a máig.