Úgy indulok útnak, hogy kedves vagyok

A Női Flotta harmadik találkozóján a méltóság, a méltóságtól való megfosztás került terítékre. Fontos téma, amiről mindennap érdemes lenne beszélni, bárhol, bármikor, bárkivel. Amikor megérkeztem, alig fértem be a Dajerbe – az egykori józsefvárosi fodrászszövetkezet egy különleges hely, ahol közösséget építenek a negyven feletti nők láthatóságáért –, mindenhol nők ültek, és hallgatták a kerekasztal-beszélgetést. Miklusicsák Aliz, az egyik alapító-szervező pillanatok alatt kerített nekem egy széket. Még a kabátomat sem sikerült ilyen rövid idő alatt levennem. A terülj-terülj asztalkámra leraktam a csokis pereceket, és leültem új ismerősöm, Anita mellé. Az arcára nyomtam egy cuppanós puszit. Megérkeztem. Végre megint egy jó helyen vagyok: a Dajerben.

A negyvenen túli nők is vágynak egy támogató, szolidáris közösségre

Képzeljék ezt a jelenetet, amikor egy férfi belép egy helyiségbe, ahol csaknem negyven női szempár néz rá ugyanabban a pillanatban. A férfi az ilyen helyzetben vagy pánikba esik és feszeng, vagy megtiszteltetésnek érzi ezt a különleges pillanatot. Most képzeljék el, hogy ezek a nők egyszerre megtapsolják a férfit, aki mosolyogva kicsit meghajol a nők előtt. Tisztelet a nőknek. Ez az eset a józsefvárosi Dajerban történt múlt szombaton, ahol izgalmas női közösség alakult, és fotós kollégánk is részesévé vált az eseménynek.

A józsefvárosi Dajer, ahol közösséget építenek a negyven feletti nők láthatóságáért

Valamikor a kilencvenes években nagy divat volt a nőknél a dajerolás. Emlékszem, édesanyámnak is barna bodrifrizurája volt, és számomra teljesen hihető volt, hogy anyámnak göndör haja van. A dajeroltatás mostanában a fiatal srácoknál lett divat, alul felnyírt, fent göndörödő tincsek. A józsefvárosi Dajer viszont egy hely, ahol közösséget építenek a negyven feletti nők láthatóságáért. Öt évig biztosan érdekes és izgalmas eseményeknek ad otthont a Horváth Mihály tér 5. alatt található egykori fodrászszövetkezet.