A Bem mozi az egyetlen hely Budapesten, ahol nap mint nap nézhetünk régi filmeket, melyek közt találni ’80-as, ’90-es évekbeli kultikus alkotásokat – mint a Kék bársonyt, a Szárnyas fejvadászt és a Ponyvaregényt –, vagy régi klasszikusokat – mint a Casablancát, a Psychót, A tanút –, de még animációs filmeket is – a Vili, a verebet, a Macskarisztokratákat vagy A vándorló palotát –, és időnként olyan műveket is, amelyeket magyar mozikban még soha nem vetítettek, de itthon is van rajongótáboruk.
A Bem tehát kiemelt helyen szerepel a mozirajongók mentális térképén, hisz itt elmerülhetnek a régi filmélményeikben vagy bővíthetik a filmes tudásukat, amit, valljuk be, sokkal jobb egy moziban művelni, mint otthon, a képernyő előtt.
Ausztráliából jött az ötlet
De hogyan is lett is ilyen fontos helyszíne a Bem mozi a magyar filmes közönségnek? Mindez Szomszéd Gergőnek, a hely üzemeltetőjének köszönhető, aki 2015-ben úgy döntött, hogy újraéleszti azt. – A Bem mozi már több mint száz éve jött létre, 2010 körül viszont megszűnt, majd vendéglátóhely és koncerthelyszín lett. Én viszont vállalkozóként évek óta kerestem egy helyet Budapesten, ahol régi filmeket lehetne vetíteni, mivel magam is mozirajongó vagyok – mondta a Visszhangnak Gergő, aki egy Melbourne-ben tett három hónapos családlátogatása során ismert meg egy ottani repertoármozit (repertory cinema), amely napi szinten játszott régi filmeket. Ez adta az ötletet, hogy hasonló helyet indítson el Budapesten is, amihez már csak a helyszínt kellett megtalálnia.– Egyszer, még 2015-ben véletlenül beestem a Bem moziba egy koncert után, és gyanús volt, hogy itt lehet egy moziterem, aminek az ajtaja akkor el volt torlaszolva sörösládákkal. Megkérdeztem a pultosokat, hogy tudnak-e bármit mondani a moziról, mire megadták a főnök kontaktját, akitől megtudtam, hogy régóta áll itt egy százfős terem teljesen kihasználatlanul, a vetítőház pedig elég ramaty állapotban van, de még felújítható – idézi fel a kezdeteket Gergő, aki hamarosan kibérelte a helyet, és 2016 januárjában elindította a megújult Bem mozit.
Nincs eltartott kisujj
Az első filmeket még 35 milliméteres filmszalagról vetítette: Sergio Leone westernklasszikusa, A Jó, a Rossz és a Csúf 2016-ban volt ötvenéves, így ennek alkalmából vetítéssorozatot rendeztek. – Ez az esemény országos nyilvánosságot kapott, így berobbant az egész: két hét alatt tizenkét telt házat csináltunk – idézte fel Gergő. Aztán sorban adták le az akkor még celluloidon elérhető filmeket, mint a Hetediket, a Fargót és a Született gyilkosokat, de akkor még csak napi két alkalommal csütörtök és vasárnap között, mígnem kiderült, hogy erre van igény. Csakhogy közben elfogytak a kópiák, így némi tanakodás után átálltak digitális vetítésre, amire szintén jöttek a nézők.
– Végül is mindegy, hogy milyen formátumról vetítesz, a lényeg, hogy jó filmeket adjál, vagy kellően rosszakat, ami érdekli a közönséget
– vallja Gergő. Egy év múlva már egész héten vetítettek, naponta két alkotást, miközben azokhoz kapcsolódó eseményeket, például Woody Allen-hétvégét szerveztek, illetve éjszakai vetítéseket és filmmaratonokat is tartottak. – Mi mindenkit szívesen fogadunk, a Bem mozinak egyetlen fontos üzenete van, hogy moziélményt nyújtson. Ezért mi nem eltartott kisujjal válogatjuk a filmeket, nekünk Tarr Béla és Tarkovszkij mellett belefér a Die Hard is. Közben kapunk olyan kritikákat, hogy minek vetítjük a Ponyvaregényt, hisz megnézhető a neten is, és minek fizetni érte kétezer-ötszáz forintot? Az ilyen emberek nem értik, hogy mit jelent a moziélmény. Mert az maga a nagyvászon, a jó hang, a jó képminőség, de emellett a közösségi élmény is. Hogy az ismerőseiddel és idegenekkel együtt röhögsz, sírsz vagy döbbensz le egy filmen. És szerintem ez elég jól működő szórakozási forma már lassan százharminc éve. Szóval jöhet itt nekem bármilyen streamingszolgáltatás vagy hiperszuper technika, a moziélmény az egyedi marad.
Elkél a segítség
– Ezt az egészet eleinte teljesen egyedül csináltam, aztán kellett jegypénztáros, mozigépész, majd 2023-ban megérkezett mellém Margitfalvi Vanda mint szervező, mert én képtelen lennék mindezt egymagam csinálni. Azóta ketten rakjuk össze a műsort, és együtt üzemeltetjük a helyet, illetve négy kolléga segíti a napi működést.
– Amikor először beszélgettünk Gergővel, hamar kiderült, hogy mindketten nagyon szeretjük a filmeket – mondja Vanda, majd így folytatja: – Én már gyerekkoromban is voltam a Bem moziban, emlékszem, apukámmal itt néztük a Vili, a verebet. Aztán bölcsészkaron végeztem, miután az volt a tervem, hogy filmkritikus leszek, de multinacionális cégeknél dolgoztam, mígnem a Bemben megismertem Gergőt, aki felkért, hogy segítsek neki. Erre egyből igent mondtam, mert nekem ennél kézenfekvőbb munka nincs is. Már együtt állítjuk össze a havi műsort, illetve én végzem a háttérmunkát, például a filmek beszerzését. Szóval másfél éve vagyok a helyemen.
Monó hang, VHS-kép
A Bem moziban tényleg széles a felhozatal: tartottak itt már huszonnégy órás filmmaratont, és úgynevezett double feature vetítést is, vagyis egy jegy áráért egymás után két filmet lehetett megnézni, melyek témában kapcsolódtak egymáshoz (Batman és Birdman), vagy egy filmsorozat részei (Terminátor 1–2., Alien – Aliens). – Nem hiszem, hogy korábban létezett itthon ez a műfaj. Persze ez a Bem mozi részéről ráfizetéssel jár, hisz nem keresünk annyit, mint ha a két filmet külön-külön vetítenénk, meg persze adminisztrációs gondok is vannak, de nekünk ez a móka kedvéért megéri – mondja Gergő.
Az utóbbi nagy dobásuk pedig a VHS Legendák sorozat, melyben videókazetta-minőségben vetítenek büntető hangalámondással olyan klasszikusokat, mint az 1985-ös, Kommandó című Schwarzenegger-film.
– Ez az ötletünk először teljes elmebajnak tűnt, hiszen nem gondoltuk volna, hogy bárkit is érdekelnének azok a nyolcvanas évekbeli akciófilmek, amiket a mi generációnk VHS-en látott hangalámondással, vagyis amikor minden női és férfi szereplőt egy monoton férfihang szólaltatott meg. Ezen a héten például a Conan, a pusztítót adjuk, ráadásul német szinkronnal, monó, magyar hangalámondással és „csodálatos” VHS-képminőséggel. Na, mindez mozivásznon különösen büntető. De a nézők ezt is szeretik, a sorozatban már a tizedik résznél tartunk, és havonta egyszer, péntek éjszakánként vetítünk. Akik pedig eljönnek, azok megőrülnek tőle. Nem mondom, hogy ez tömegrendezvény, meg hogy nagy igény van rá, de mi kiszolgáljuk azokat, akiket ez érdekel – érzékelteti Gergő.
A világ egyik legrosszabb filmje
A Bem mozi viszont nemcsak azért különleges, mert ismert klasszikusokat vetít, hanem mert Gergő szavaival olyan alkotásokat is bevállal, amiket mások nem. – Magyarországon egyedüliként mi adtuk le A szoba (The Room) című 2003-as filmet, ami az angolszász világban kultstátusszal bír, mert arról híres, hogy a világ egyik legrosszabb filmjének tartják. Az emberek is azért járnak a vetítésre, hogy elborzadjanak, és hogy előre mondják a színészek szájából elhangzó, elrontott sorokat. Igazából ez egy nagyon sok pénzből készült, dilettáns alkotás. Nem is tudtam eldönteni, hogy Magyarországon tud-e erről bárki bármit is, egyáltalán hogy létezik ez a film, mígnem levetítettük, mire kiderült, hogy erre is van igény. 2023-ban egy alkalommal pedig a film főszereplője, Greg Sestero amerikai színész is eljött a Bem moziba, ami egy igazi őrület volt, a filmszínházunk történetének talán legerősebb napja nézőszám és bevétel tekintetében is.
