A nyugdíjasok finanszírozzák az állam működését - figyelmeztetnek sokadszorra a nyugdíjas szervezetek vezetői. Visszatérő probléma, hogy az Orbán-kormány nem találja el a várható infláció mértékét, így a minimálisan elvárhatónál is kisebb mértékben emeli a nyugdíjakat januárban. Ezt történt az idén is, amikor a nyugdíjasok mindössze 3,4 százalékos emelést kaptak, miközben az árak már 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Vagyis való igaz, hogy ilyenkor az állam tartozik a nyugdíjasoknak – kényszerből ők (is) finanszírozzák az állam működését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, most március végén, hogy majd novemberben kifizetik a különbözetet – ahogy egyébként azt a törvény elő is írja. A bocsánatkérés persze elmaradt, pedig lenne miért: a tévedés mértéke és a késlekedés miatt is. De ha nyugdíjasokról van szó, nem kapkod a kormány: a beígért áfa-visszafizetést annál a néhány élelmiszernél majd csak hónapok múlva vezetik be – ráadásul direkt túlbonyolítják a rendszert. Pedig a már létező informatika világában mind az áfa-visszatérítés kifizetése, mind az elmaradt nyugdíjemelés korrigálása néhány perc alatt megoldható számítás lenne, mind a 2,5 millió nyugdíjasnál. Ha a kormány akarná, már áprilisban ott lehetne az elmaradt, ám jogosan járó 2 százalékos nyugdíjemelés és a havi 10 ezer forintos élelmiszeráfa-kompenzáció minden nyugdíjasnál, és még nem is kerülne egy fillérrel sem többe. De a kormányt nem a korrekt elszámolás, hanem a politikai haszonszerzés mozgatja: ezért időzíti a kompenzációs kifizetéseket minél közelebb a választásokhoz és pontosan ezért fizeti a 13. havi nyugdíjat is csak februárban, holott ha annak valamikor ideje lenne, az karácsony előtt van.
Sok mindent kell rendbe tennie egy új kormánynak a nyugdíjaknál is, és ehhez végig kell beszélni a problémákat a nyugdíjasokkal: mikor legyen fizetve a 13. havi nyugdíj, mi legyen az alacsony nyugdíjakkal és mi legyen a nyugdíjemeléssel? Az Orbán-kormány 2012-ben vezette be az inflációhoz kötött emelést, ha maradt volna a részben béremelkedéshez kötött svájci- indexálás, akkor az átlagnyugdíj ma bő havi 20 ezer forinttal lenne magasabb. Vagyis 15 év alatt - mai értékén számolva - több mint 3 millió forintot húztak ki az átlagnyugdíjas zsebéből. Át kell beszélni azt is, hogy helyes-e a 13. havi nyugdíjat úgy fizetni, ahogy ez most történik, vagy minden nyugdíjas kapja meg az átlag havi nyugdíjat. Így az átlag alatt lévők jobban járnának, az a felettiek sem sokkal rosszabbul. Ezek azok a kérdések, amelyeket rég tisztázni kellett volna, ha valóban korrekten akar viselkedni a kormány, a társadalom a nyugdíjasokkal.
Mert a nyugdíj, a nyugdíjemelés nem kegyadomány, amit jóságos miniszterelnök ad az időseknek, hanem évtizedes járulékfizetéssel megvásárolt biztosítás alapú jövedelem. Ami jár, az jár, úgyhogy ideje lenne a tiszta beszédnek és a korrekt elszámolásnak! Ezen a téren is.