Az irodalom mindig próbálta megérteni, hogy milyen technológiai változások előtt áll az ember. De ez egy alapvetően nagyon konzervatív kulturális iparág, kevés meghatározó technológiai fordulattal - mondta lapunknak Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál alapítója és vezetője. Az idei rendezvényen több kísérleti program foglalkozik a mesterséges intelligencia és irodalom rohamtempóban mélyülő kapcsolatával. A technológia ugyanis már nemcsak a könyvkiadók számára gyorsít fel munkafolyamatokat - a fordítás, szerkesztés, borítótervezés, lektorálás terén - hanem sikerrel imitál stílust és készséggel segít az írói válság kiküszöbölésében is, ihletet biztosítva például Rie Kudan japán írónak is, aki az ország legrangosabb irodalmi díját elnyert regényét részben a ChatGPT-vel folytatott párbeszéd alapján írta. A mesterséges intelligenciáról sokan azt gondolják, eredeti ötletek híján megreked majd az asszisztensi szinten, míg mások a kreativitás halálát látják benne. Mindezzel együtt az biztosnak látszik, hogy a bádogíró „akaratán kívül” új etikai kérdéseket vet fel.
Valuska László optimista a kérdésben: – Ha csak arra gondolunk, hogy a technológia milyen mértékben alakította át a filmet, a zenét - például hogyan jutottunk el a bakelitektől most a zenei streaming szolgáltatókig - ahhoz képest a könyveknél ez nagyon ritkán figyelhető meg. Az irodalomnál az alap ugyanis nem változik azóta, hogy kitalálták a nyomdagépet. Persze, elkerülhetetlen, hogy átalakítsa a munkafolyamatokat az MI a könyvkiadásban, viszont a kreativitás és érzékenység az embernek sajátja, és a mesterséges intelligencia jelenleg már meglévő információkból tud dolgozni. Biztos, hogy lehet ezt jól meg rosszul használni, és biztos, hogy lesznek olyan szövegek, amelyek majd zavarba ejtik az olvasókat, hogy vajon gép vagy ember készítette-e, de összességében az irodalom lényege, úgy gondolom, nem fog változni – fejti ki.
A kísérleti programok keretében a szervezők megkérték Bíró Zsombor Aurél forgatókönyvírót, Benedek Ágota írót és a drámaíró Kovács ikreket, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a gépekkel. Az ebből készült novellák először a Margón lesznek hallhatók. A “Mire gondolt a költő?” nevű programban pedig az utca embere mellett a mesterséges intelligencia kap lehetőséget válaszolni a kérdésre - Cseri Hanna énekes-dalszerző, Kemény Zsófi író, Kustos Júlia költő mellett. A modern technológiával szemben viszont nem véletlenül kap fókuszt a hetvenéves magyar diafilm is a programban, amelyen keresztül Halász Rita, Háy János és Lackfi János mutatja be, hogyan változtathatta meg a történetmesélést a technológia.
Az idei a tizennegyedik Margó. 2013-ban Valuska László egy interjúban még úgy fogalmazott, a fesztivállal „egy rögzült rendszert” újítanának meg, ahol olvasóknak és íróknak végre lehetősége van találkozni. – Szeretnénk, mi olvasók ünnepelni a magyar irodalmat, az írókat, közben mindenkit kicsit kimozdítani a komfortzónájából. Sokan kíváncsiak ezekre a friss megjelenésekre, vagy akár a Margón fellépő fiatal szerzőkre. A fesztivál a kezdetek óta támogatja a fiatal szerzők munkáját, legyen szó a slam poetry eseményekről, a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjról, vagy a Nincs online folyóirattal közös projektről, ahol fiatal szerzők mutatkozhatnak be. – Az új, izgalmas hangok megmutatása kulturális célkitűzés - soha nem tudhatod igazából, hogy kiből lesz majd később Dragomán György vagy Tóth Krisztina. Tíz éve szervezzük a Margót, felelősségünk foglalkozni a fiatal irodalommal - zárja szavait Valuska László fesztiválalapító.
Infó: A Margó Irodalmi Fesztivál április 4-6 között várja az érdeklődőket a kísérleti programok mellett könyvbemutatókkal, filmvetítésekkel és koncertekkel a margitszigeti Kristály Színtérben.
