Ki lesz a nyertese, egyáltalán lehet-e nyertese a Donald Trump által kirobbantott vámháborúnak – erre a kérdésre keresik a választ az elemzők a rémisztő bejelentések óta. Először persze tisztázni kellene, hogy mi is Trump célja. Legyen az bármi, ha sikerül elérnie, akkor beszélhetünk arról, hogy az USA kerül ki győztesként a vámháborúból. A probléma épp itt van: ahogy a Raiffeisen elemzői fogalmazták, miszerint terv nincsen, csak döntések.
Most épp úgy tűnik, hogy a fél világ átmenetileg kikerült a célkeresztből, egyelőre „csak” 10 százalékos extravámmal kell például számolni az EU-nak is, de lehet, hogy mire ez az írás megjelenik, a 10 százalék 50 vagy akár 100 százalék lesz. Ahogy ez történt Kínával. Ugyanis Kína az első pillanatban visszavágott az USA-nak: ahogy Trump emelte a vámokat, úgy léptek ők is.
Peking számított a vámháborúra. Vezetői már hónapok óta azzal voltak elfoglalva, hogy költségvetési ösztönzések révén új lendületet adjanak a kínai növekedésnek, mintha már tavaly ellensúlyozni próbálták volna a külső megrendelések várható kiesését. Ugyanez látható a ritkaföldfémekkel kapcsolatban bevezetett kiviteli tilalomra, arról nem beszélve, hogy Kína az elmúlt két évtizedeben azzal volt elfoglalva, hogy ezeket a bányászati forrásokat megszerezze.
Vagy épp itt van az mBridge pénzügyi platform, amelyet ma már 16 ázsiai és arab állam használ pénzügyi műveleteik elszámolására. A modern blokklánc-alapú informatikai rendszer 7 másodperc alatt elszámolja a nemzetközi átutalásokat, vagyis valós időben működik, szemben az eddig egyeduralkodónak számított SWIFT rendszerrel, ahol az elszámolások 3-5 napig is eltarthatnak. Miközben a SWIFT rendszeren keresztül az USA tudta szankcionálni az orosz bankokat, ugyanez az kínai mBridge-dzsel jóval nehezebb. Nem véletlen, hogy kínai alapítású pénzügyi elszámolórendszeren keresztül történik már a világgazdasági kereskedelem 40 százalékának elszámolása.
És az USA gondja épp ez: vége az egypólusú világnak, ezt már évekkel ezelőtt felismerték, ám hogy erre a totális vámháború lenne a megoldás, az meglehetősen kétséges. Donald Trump szerint az USA kizsákmányolását jelenti a magas külkerhiány, míg mások szerint épp ez volt a hatalmas előnye Washingtonnak. Érdemes megnézni, hogy mit szállít Kína az USA-ba: magas hozzáadott értékű elektronikai termékeket, gépek, előregyártott épületeket, ezeket pedig nehéz lesz pótolni. Ezzel szemben az USA legfontosabb kiviteli cikke Kínába a kőolaj, második helyen a gépek, a harmadikon a mezőgazdasági termékek állnak, amelyeket jóval könnyebb lesz kiváltani.
Nagy valószínűséggel az egész világ veszít a vámháborún, az USA szinte biztosan. Kína is, de jóval kevesebbet mint az Egyesült Államok. Az USA ostoba elnökének nehezen minősíthető gazdaságpolitikájával csak felgyorsította az Egyesült Államok térvesztését. Ugyanakkor hiba lenne temetni az USA-t, erről szó nincs. A világ változik ehhez alkalmazkodni kell, ami például remek lehetőség az EU-nak, benne pedig Magyarországnak. Már ha lesz stratégia.