Nagy Márton arról is beszélt, hogy jelentősen bővítik a közös vállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek számára elérhető kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezményeket.
A kedvezmény mértékének felső határát megháromszorozzák: az eddigi 50 millió forint helyett a jövőben 150 millió forint lesz az a K+F-re fordított összeg, amely a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezményként – amennyiben a vállalkozások ilyen célra használják fel a forrásaikat.
Amíg extraprofit van, extraprofitadó is lesz, ezt fenn is tartják – nyomatékosította Nagy Márton. A bankokét 360 milliárd forintra becsülik, ezt a pénzintézetek állampapír-vásárlással a felére csökkenthetik.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió jelenleg vizsgálja, kikerülhetnek-e a védelmi kiadások a költségvetési szabályozás alól – ez az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék, amely a stabilitási és növekedési paktum részét képezi. Az unió már közzétette ezzel kapcsolatban a „fehér könyvet”, amely szerint a tagállamok számára a védelmi kiadások esetén akár 1,5%-os GDP-arányos többletmozgástér is megnyílhat.
Ez a lehetőség azonban egyelőre nem került kodifikálásra, és a jövő évi költségvetés benyújtásakor sem lesz még ismert. Éppen ezért – előrelátó módon – a kormány védelmi tartalék elnevezéssel egy új költségvetési sort nyit, amely lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben ez a mozgástér később hivatalosan is megnyílik, az így felszabaduló forrásokat a kormány a parlament felhatalmazásával érvényesíthesse. Nem tudjuk pontosan, mekkora lesz ez a mozgástér, de a tervek szerint a GDP 1,5%-áról lehet szó – mondta Nagy Márton.
