A Telex a 2022-es népszavazás és a Pride betiltása között feszülő ellentmondásokat kívánja feloldalni inkább kevesebb sikerrel.
- 2022 ben ennek a népszavazásnak az idején a kormány egészen mást mondott a Pride-ról, azt, hogy bármiféle abszurd lehetőségeket hirdetve is fel lehet vonulni Magyarországon, szabad ország, megtehetik. Hogy lehet az, hogy 2025-ben jutott eszébe a kormánynak, hogy a 2022-es népszavazással érveljen a Pride ellen. Miért nem történt ez meg 2023-ban, 2024-ben?
- Korábban nyilatkoztunk arról is, hogy eddig miért nem volt ilyen jogszabály-módosítás itt. Ezt önökkel talán pont önnek válaszoltam meg. Ami pedig a 2022-es népszavazást illeti, ahol 3,7 millió, azt hiszem 3690 ezer volt az egyik kérdésre a legnagyobb támogatottságú kérdésre, vagy leginkább elutasított kérdésre a válasz. 3700-an álltak ki a gyermekvédelem ügye mellett. Legyünk őszinték. Három konkrét kérdés volt jön, de összességében az egész gyermekvédelmi népszavazás gyermekvédelemről szólt. Azért a cél az azonos.
- Egyik kérdés sem vonatkozott a Pride-ra, annak megtartására vagy betiltására.
- Igen, ezt nem is mondom, ezt már a gyermekvédelemre vonatkozott.
- De most a Pride betiltásához éppen ezzel érvel a kormány, hogy volt 2022-ben egy népszavazás, ahol 3,7 millióan szavaztak ezek szerint a leginkább megválaszolt kérdésre, és most ön azt mondja, hogy 2023-ban, 24-ben ezek szerint az Amerikai Egyesült Államok nagykövete miatt nem lépett a kormány, ha jól értem, hiszen korábban azzal érveltek, hogy a diplomata, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a felvonulás élén állt.
124 ezer aláírással kéri a BRFK-tól az Amnesty International, hogy biztosítson szabad utat a Pride-nak- Igen, tehát volt egy gyermekvédelmi népszavazás, ahol ugyan három konkrét kérdés volt, de általánosságban hónapokon keresztül, sőt már előző 21 nyarától kezdve, amikor a bizottság megtámadta a gyermekvédelmi törvényt, generálisan a gyermekvédelemről volt szó. Az szerintem a gyermekvédelem része, hogy egy Pride felvonulás az nem kiskorúakra tartozik. Ebből a szempontból a kormány eljárása még ha az előbb említett okból késleltetett is, de következetes.
- Sérült gyermek a Pride-tól történt olyan törvénysértés, amely a korábbi szabályozás alapján büntethető lenne, vagy eljárás lenne indítható?
- Ez a jogalkalmazás kérdése, vannak határesetek, igen.
- A jogalkalmazással kapcsolatosan most többször is látványosan kibújik az ezzel kapcsolatos válasz alól...
- ...nem bújok, csak nem tudom. Tehát én mondok önnek egy választ, attól még nem tudom...
- Az igazságügyi miniszter megtette, hogy egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy milyen következménye lehet. Ez megtörtént, bár ez a következmény, ha jól értem, nem érvényesül Karácsony Gergellyel szemben.
- Bocsánat, az, hogy csak újra és újra azt tudom mondani, hogy az igazságügyminiszter nem azt mondta, hogy pontosan mi fog történni, akkor elmondta azt, hogy a Btk.-nak van egy tényállása, a gyülekezési jog megsértése, ami erre vonatkozik. Ezért óvja attól a szervezőket, az eleve nem a résztvevőkre, hanem a szervezőkre vonatkozott, hogy ezt elkövessék. Szerintem helyes, hogyha az igazságügy miniszter ezt megteszi, hogy azt a konkrét esetet, ahol különböző jogi álláspontok ütköznek, ki hogyan minősíti, azt csak azért nem teszem meg, ezt is elmondtam elég világosan talán már kétszer a mai kormányinfó során, azt csak azért nem teszem meg, mert nem én vagyok az, aki jogalkalmazásról dönt, végső soron a bíróság.
