A lett parlament megszavazta a kilépést a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből. Amennyiben a testület döntését az államfő is jóváhagyja, a balti ország lehet az első európai uniós tagállam, amely elhagyja a megállapodást.
A tervezet a száztagú parlamentben
56 igen és 32 nem szavazatot kapott csütörtökön, ketten tartózkodtak a voksolástól.
Bár az ezzel kapcsolatot törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott. Egyelőre nem tudni, mennyiben érinti a szavazás eredménye a koalíciót, amelynek vezetője, a 2023-ban a miniszterelnöki székbe került Evika Silina megválasztásakor egyik prioritásának nevezte a szerződés ratifikálását, amelyre végül tavaly, hosszas viták után került sor.
Edgars Rinkevics államfő néhány nappal korábban politikai indíttatásúnak nevezte a törvényjavaslat beterjesztését, emlékeztetve arra, hogy az országban 2026-ban parlamenti választásokat tartanak. Hangsúlyozta, hogy a kérdés megosztja a lett társadalmat és hozzátette, a jóváhagyással kapcsolatos döntésében a politikai érvek helyett a jogi szabályozásra fog támaszkodni.
Ellenzői szerint a szerződés – amely a nők elleni erőszakot az emberi jogok megsértésének minősíti és politikai, illetve jogi intézkedések megtételét is lehetővé teszi, valamint az áldozatvédelemre is kitér –
„ideológiai alapokon nyugszik, és nincs összhangban az ország hagyományos értékeivel, illetve a genderideológiát népszerűsíti”.
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó emberi jogi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a kilépés gyengíti a nők védelmét, illetve a nemek közötti egyenlőségre tett erőfeszítéseket.
Saara-Sofia Sirén, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik munkatársa felszólította Rigát, tartsa tiszteletben nemzetközi elkötelezettségeit. Szerda este, a szavazást megelőzően
csaknem ötezren demonstráltak a rigai parlament előtt az egyezmény mellett, sokan azt skandálták, hogy „Ne védjétek az elnyomókat!”.
Vaira Vike-Freiberga volt államfő az X-en közzétett üzenetében szintén arra buzdított, hogy ne fogadják el a kilépésről szóló törvényjavaslatot, amelyet szerinte a putyini propaganda ihletett. „Nem szabad eltávolodnunk az alapvető európai értékektől” – szögezte le.
Az Isztambuli Egyezményt ezidáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta. Ugyan Magyarország 2014-ben aláírta az Egyezményt, de a Parlament 2020-ban elutasította, hogy itthon törvénybe iktassa.
Az Európai Unió ratifikálta az isztambuli egyezményt