Bern és Washington elvi megállapodásra jutott egy új vámtarifáról: az Egyesült Államok 15 százalékra korlátozná a svájci exportárukra kivetett vámokat. Ez biztató az alpesi állam szempontjából, akad azonban egy bökkenő: a svájci fél egy jogilag nem kötelező érvényű ígéretet kapott a Fehér Háztól, és cserébe - a Fehér Ház közlése szerint - ígéretet tett arra, hogy
piacvezető cégei 2028 végéig 200 milliárd dollárt fektetnek be az Egyesült Államokban.
Donald Trump elnök a nyugat-európai országok közül Svájcra vetette ki a legsúlyosabb vámokat. Míg az Európai Unióval 15 százalékos vámterhekről állapodott meg, a svájci termékek nagy részére 39 százalékos tarifát vetett ki. Mint mindig, az amerikaiak arra hivatkoztak, hogy Svájc „nagy kereskedelmi többletet” halmozott fel az USA-val szemben és „tisztességtelenül alacsony adóival és támogatásaival” az amerikai ipar számára versenyképtelenné teszi a hazai gyártást. Bern exportorientált gazdaságát ez súlyosan érinti, hiszen a kivitel fő pillérei közé tartoznak az orvosi és a laboratótiumi műszerek, a precíziós optikai eszközök, elektronikai mikrokomponensek. Az amerikai ipari lobbi évek óta panaszkodik, hogy a svájci mikrotechnológia veszélyt jelent rájuk. Az új amerikai vámterhek nem érintették a gyógyszeripart, illetve a luxusórákat.
A svájci kormány tehát most fellélegezhet – feltéve, hogy a könnyítéseket a tervek szerint jövő év elejéig a gyakorlatba is átültetik. A berni kormány a befektetési ígértek mellett más lépéseket is tervez, amelyekkel vonzóvá teheti a vámok csökkentését. Kész lenne pédául növelni amerikai fegyvervásárlásait, a csomagban további Patriot légvédelmi rendszerek és irányított rakéták beszerzése szerepel.
Donald Trump azt ígéri, részesedhetnek az alacsony és a közepes jövedelmű amerikaiak a vámbevételekbőlA jobboldali populista Svájci Néppárt biztonságpolitikusai üdvözölték, hogy ezzel javítják az ország biztonságát, mert szerintük a légvédelem sürgős megerősítésre szorul. A baloldali-zöld oldal pártjai viszont dühösen reagáltak: szerintük a kormány gyakorlatilag az amerikai hadiipart finanszírozza a kedvezőbb vámokért cserébe, feladva Svájcnak a fegyvervásárlásokkal kapcsolatos hagyományos óvatosságát.
A megállapodás sorsa mindenesetre nem a kabinetnél dől el. A készre tárgyalt csomagnak előbb a parlament elé kell kerülnie, és ha a baloldal népszavazást kezdeményez, végső soron a választók dönthetnek arról, szabad-e vámkedvezményért cserébe Patriotokra költeni.
Közben Donald Trump újabb látványos lépésre szánta el magát: több mint 200 élelmiszer - köztük a kávé, a marhahús, a banán és a narancslé - importvámját csökkentette. A döntés hátterében nem gazdasági megfontolás áll, hanem kőkemény politika: a republikánusok a november eleji helyi választásokon súlyos vereségeket szenvedtek olyan államokban, ahol a választók fő problémája az életminőség és az élelmiszerek drágulása volt.
Az Egyesült Államok visszavonja a kávéra, a marhahúsra és a trópusi gyümölcsökre kivetett importvámjaitTrump ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy az általa kivetett vámok hozzájárultak az inflációhoz – noha rendre az ellenkezőjét hangoztatja. Most mégis azt ígéri: a vámcsökkentés enyhíteni fogja az alacsony és közepes jövedelmű családok terheit, és az államadósságra is kedvezően hat majd. Szakértők ezt erősen kétlik: az amerikai államadósság 37,8 trillió dollár, a GDP-arányos mutató pedig 100 százalék körül jár, és tovább emelkedik.
A lépés legnagyobb nyertesei Argentína, Ecuador, Guatemala és Salvador lehet.
Argentína különösen érzékeny erre: az ország jelentős marhahús-exportőr, és az USA-ban a darált marhahús ára 13, a steaké 17 százalékkal nőtt egy év alatt. Javier Milei elnök számára jól jön a washingtoni gesztus, noha a vámháború logikája továbbra is káros az argentin gazdaságra.
A döntés azonban nem egységesen kedvező. Számos termék – például a skót és ír whisky, a konyak vagy más európai italok – kimaradt a listáról, ami a vendéglátóipar szerint újabb csapás az ünnepi szezonban. A szakma arra figyelmeztet: ezek olyan hozzáadott értékű termékek, amelyeket az USA nem tud helyben előállítani.
Trump lépése tehát egyszerre kampányfogás, inflációellenes gesztus és geopolitikai üzenet. Továbbra is kérdés azonban, hogy a vámokkal való zsonglőrködés képes-e megállítani az amerikai adósságspirált – vagy csupán időt nyer a következő választásig.
