Robert Fico;Szlovákia;tüntetések;bársonyos forradalom;Jeffrey Epstein;

 A krétaháború egyebek közt annak szól, hogy a megszorításokra kényszerülő Fico-kormány eltörölte az 1989-es bársonyos forradalom ünnepnapját

Krétaháború az évforduló körül – Csak azért is ünnepel és tüntet Szlovákia a bársonyos forradalom 36. évfordulóján

. A diákok kezdeményezte krétaháború is folytatódik, miközben Robert Fico és kormánya halmozza a botrányokat.

Ünnepi programokkal és tüntetésekkel emlékezik a szlovák civil szféra és az ellenzék a rendszerváltást elindító bársonyos forradalom 36. évfordulójára. Az ünnepségsorozat megkezdődött már vasárnap, a tüntetések hétfőn lesznek. A tiltakozás annak szól, hogy a komoly megszorításokra kényszerült negyedik Fico-kormány a konszolidációs intézkedések részeként több munkaszüneti napot, köztük az 1989-es bársonyos forradalom napját, november 17-ét is eltörölte. Az ellenzék szerint ez az ünnep szimbolikus jelentőségű, a szabadságért és a demokráciáért vívott harc, a békés rendszerváltás ünnepe, eltörlése a Fico-kormány demokrácia és jogállam lerombolását célzó lépéseinek egyike.

A feszült szlovákiai légkört súlyosbítja a november 7-én kezdődött „krétaháború” is, amely a legfiatalabb választói réteget, a középiskolásokat is felsorakoztatta a kormány ellenzői közé. Amint arról lapunk is beszámolt, Robert Fico miniszterelnök november 7-én egy poprádi középiskolában akart geopolitikai előadást tartani a diákoknak. Több szülő tiltakozott ez ellen, egyes diákok pedig sajátos módon üzenték meg véleményüket – a tervezett előadás napján tiltakozó és vulgáris krétafeliratok jelentek meg a gimnázium előtti járdán. Fico egyéb elfoglaltságára hivatkozva lemondta az előadást. Ezt követően a járdára írt kormányellenes krétaüzenetek országszerte megjelentek, a kiszemelt poprádi iskola diákjai és öregdiákjai nyílt levélben utasították el, hogy politikai célból visszaéljenek az iskolával és aggodalmukat fejezik ki, amiért politikai célokra használják fel az oktatást.

Robert Fico azonban nem adta fel, múlt pénteken már nem az iskolába, hanem a poprádi járási hivatalba hívta össze a diákokat. A krétafeliratok itt sem maradtak el, több diák feketébe öltözve fejezte ki tiltakozását, majd kulcsokat csörtetve – mintegy harmincan – kivonultak a miniszterelnök előadásáról. Sajtóbeszámolók szerint amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy az EU 140 milliárd eurót készül adni „a háború folytatására” Ukrajnában, zúgolódás támadt a teremben, amire a miniszterelnök azt mondta: „Ha ilyen nagy hősök vagytok ezekben a fekete pólókban, és annyira támogatjátok ezt a háborút, akkor menjetek oda.”

Ezek után a krétaháború összefonódott a bársonyos forradalom emlékezetével, ráerősítve a tervezett ünnepi tiltakozásokra. Fico vasárnap délben le is mondta az estére tervezett ünnepi beszédét, amit a szlovák köztévé sugárzott volna.

Fico pechjére a kormányán belüli korrupciós botránysorozat is újabb epizóddal bővült – ezúttal Peter Kmec uniós helyreállítási tervért és a tudásalapú gazdaság fejlesztéséért felelős miniszterelnök-helyettes kényszerült lemondásra egy korrupciógyanús pályázati kiírás miatt. Kmec a Peter Pellegrini államfő alapította Hlas párt politikusa, visszahívását Fico is kezdeményezte, tovább mélyítve a koalíciós feszültségeket. Ez már a sokadik korrupciós botrány a hárompárti kormányzat berkeiben, ami látványosan aláássa támogatottságát is.

A legfrissebb, múlt heti felmérés szerint a kormánypártok népszerűsége zuhanórepülésben van, ámde mindez elsősorban nem a demokratikus ellenzéknek, hanem a szélsőséges, populista erőknek kedvez. Az NMS Market Research Slovakia felmérése azt mutatja, hogy az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) támogatottsága is megrendült, míg korábban konstansan hónapról-hónapra nőtt, ezúttal enyhén csökkent a támogatottsága. A PS 23,1 százalékkal vezet, Fico Smerje 16,3 százalékkal a második, a szélsőjobb, neofasiszta Republika már a harmadik 12,1 százalékkal. Látványosan nő újra a populista Igor Matovic Slovensko mozgalmának támogatottsága - 8,3-, a Hlas két év alatt felére, 7,5%-ra csökkent. A liberális SaS 6,3, a kereszténydemokrata KDH 5,4, a Demokrati 5,3 százalékon áll. A Magyar Szövetség továbbra is a parlamenti küszöb alatt van, 4 százalékkal. A jelenleg kormányzó, Andrej Danko vezette SNS 2,4 százalékkal messze került a parlamenttől.

Pozsonyig ér Epstein árnyéka

Kínos helyzetbe hozta Robert Fico kormányát az Egyesült Államokat megrengető Epstein-ügy legújabb fejleménye. Az amerikai kongresszus felügyeleti bizottsága múlt szerdán, november 12-én nyilvánosságra hozott több ezer oldalnyi dokumentuma között ugyanis szlovák szál is megjelent. Kiderült: a börtönben elhunyt amerikai szexuális ragadozó milliárdos Jeffrey Epstein 2018-ban üzenetet váltott Fico jelenlegi tanácsadójával, Miroslav Lajčák volt külügyminiszterrel és az akkor első elnöki mandátumát töltő Donald Trump amerikai elnök tanácsadójával, Steve Bannonnal pedig Lajčákról és a harmadik Fico-kormány bukásáról levelezgetett.

Epstein 2018 márciusában küldött Lajčáknak egy média hivatkozást, amely azt taglalta, hogy Trump elnök a lelki összeomlás szélén áll. Erre Lajčák hivatalos miniszteri e-mailjéről azt válaszolta, ezzel a témával kapcsolatban már aznap „elég bizonyítékot” hallott.

A volt külügyminiszter azzal védekezik, hogy a kommunikációt Epstein kezdeményezte és az csak a társasági jellegű volt. Hangsúlyozta, az amerikai igazságügy csak azután kezdett el foglalkozni Epstein kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseinek ügyével, miután ő 2018-ban elhagyta New Yorkot, ahol az ENSZ Közgyűlésének elnökeként szerepelt.

Robert Fico kormánya számára mindenekelőtt a Bannon és Epstein közötti levélváltás a kínos. Epstein ugyanis Donald Trump tanácsadójának 2018. március 15-én azt írta, a szlovák kormány „ezen a héten megbukik – a terv szerint”, „Miro” pedig vezethetne valamiféle „európai projektet”. Bár nem volt nagy kunszt akkor a Fico-kormány bukására tenni, hiszen az oknyomozó újságíró, Jan Kuciak és menyasszonya február 28-i meggyilkolása után már csak idő kérdése volt Fico kényszerű lemondása, így is kérdéseket vet fel.

Az Epstein-dokumentumok kapcsán a szélsőjobboldali Andrej Danko indított kommunikációs hadjáratot Lajčák ellen. Danko ezzel nemcsak újabb feszültséget keltett az amúgy is repedező hárompárti koalícióban, hanem amint Ivan Korčok liberális politikus, volt külügyminiszter megfogalmazta: romba döntötte Robert Fico narratíváját arról, hogy Soros György amerikai üzletember befolyásolja a szlovákiai történéseket. (Fico és Danko a jelenlegi kormány 2023. októberi megalakulása óta nem egyszer állították már, hogy a Soros György által pénzelt nyugat-európai illetve ukrán, grúz progresszív, liberális baloldali erők avatkozik be rendre az olyan országok belügyeibe, ahol nem nekik tetsző kormányzat regnál, ezek a körök éltetik a szlovákiai kormányellenes megmozdulásokat is.)

Tajvan már hozzászokott a folytonos kínai fenyegetésekhez. A helyiek ugyanakkor katonai támadásra a következő években sem számítanak. Egy esetleges blokáddal pedig Peking magának is ártana a félvezetőellátás veszélyeztetése miatt.