Mint egy mesében, regényben vagy egy sorozatban: hét királyság küzdött a hatalomért, végül a győztes mindent vitt. A Csin-dinasztia alapítója, Csin Si Huang-ti Kr.e. 247-ben, tizenhárom évesen került Csin állam trónjára. A hadakozó fejedelmek államait sorra meghódította, harmincnyolc éves volt, amikor Kr.e. 221-ben egyesítette Kínát. Többek között a pénzrendszert, az írást és a mértékegységeket egységesítette, utakat, csatornákat építettet, belefogott a Nagy Fal építésébe is – ám a történelem első könyvégetése is az ő nevéhez fűződik.
De a világ egyik legnagyobb régészeti szenzációja is őrzi a nevét: 1974-ben Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre bukkantak arra a lelőhelyre, amely Kína első császára városméretű mauzóleumát rejti. Bár maga a mauzóleum még most is nagyrészt feltáratlan, a ma is folyó ásatás hozta felszínre az első régészeti árokból azt a nyolcezer embermagasságú agyagkatonát, akik Csin Si Huang-ti örök álmát őrizték. A kínai terrakottahadsereg katonái nem sorozatgyártásban készültek – legalábbis mindegyiknek egyéniesített arca van. Kínában nem szokták hangsúlyozni: nem mindegyik katona arca őriz kínai vonásokat, ahogy a valóságban is besorozták a hadseregbe más népek fiait. És szomorú tudni: a régészeti lelőhely közelében feltárt tömegsírok feltehetően e szobrok késztőinek testét is rejtették.
A terrakottahadsereg azóta is világszenzáció, a Magyar Nemzeti Múzeum látogatórekordot ért el, amikor 1988-ban volt kilenc katona és két lófigura ott látható, a Csin-dinasztia korát akkor harminchárom tárgy reprezentálta. A Szépművészeti Múzeum november 25-én nyíló, Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállításán több mint százötven ókori műtárgy fogja bemutatni a Csin-dinasztia és az azt követő Han-dinasztia korát, legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeuma, a Han-kori Yangling Császársír Múzeuma és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. A terrakottahadsereget tíz eredeti példány fogja képviselni.
Szerdán a sajtó képviselői megtekinthették, ahogy hosszú perceken át egy raklapemelőhöz hasonló szerkezet segítségével egy tárolóba állítanak egy ládát, amelyből a gondos védőborítás eltávolítása után egy katona alakja bukkant elő – fej nélkül. Az ugyanis egy másik ládában várta a katona „felfejezését” – ahogy Baán László fogalmazott. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte:
az elmúlt huszonöt évben ilyen nagyléptékű kiállítás erről a korszakról, ilyen nagy számú eredeti katonával nem volt sehol Közép-Európában.
A 2200 éves katonák repülővel érkeztek, mindegyik több mint egy mázsa súlyú, a kiállításnak több tízmilliárd forint értékű a biztosítása. Lapunknak Baán László külön hangsúlyozta: nagy ünnepnek tartja, hogy itt nem cseh replikák lesznek láthatók, hanem az eredeti alkotások. A császári mauzóleum múzeuma egyetlenegy replikát készített – most, a Szépművészeti Múzeum kiállítására, erre lesznek vetítve a szobor eredeti festése. Ugyanis ezekről – ahogy az ókori görög és római szobrokról – is z idők során lepergett a festés.
A kiállítás kurátora, Fajcsák Györgyi sinológus elmondta, hogy a ládából kiszabadított, csaknem kétméteres szobor egy katonai középvezető figuráját mintázza, 1980-ban bukkantak rá Csin Si Huangti sírkomplexumában. A katona egyike a gyalogos hadtest vezetőinek, akik a harci szekerek előtt és mögött, valamint a közöttük elhelyezkedő független gyalogos katonai egységekben vonultak. A szobor álló katonát ábrázol, akinek arcán, páncélján és kabátján még jól láthatók az egykori színes festés nyomai.
A szobor lapos, két részből álló fejfedőt visel, a sapka formájából tudható, hogy közép- vagy alacsonyabb beosztású katonai vezető volt. Térdig érő köpenyt, alatta rövidnadrágot és a lábán harisnyát hord. Cipője lekerekített orrú, szögletes. Jobb karját a teste mellett tartja, jobb kezét félig ökölbe szorítja. Bal karját mellmagasságban előre emeli, mintha egy hosszú fegyvert, lándzsát tartana vele. Páncélzata mellkasát, hátát és vállát is fedi. A katonák öltözéke, páncélzata utal a fegyvernemekre, a terrakottahadsereg leképezi Csin Si Huang-ti egykori hadseregét.
A kurátor asszisztense, Bagi Judit lapunknak részletesen elmagyarázta, milyen katonák láthatók a tárolókban. Az első sorban álló három katona gyalogos, s bár most nem látható, a kezükben kardot tartottak. Középen, a lófigura mögött áll a harci szekér hajtója, tőle jobbra állították fel a ládából kiemelt középvezetőt, míg balra a katonai parancsnok áll jellegzetes konttyal. Mögötte féltérden egy íjász. Bagi Judit megjegyezte: agyagkatonák lesznek láthatók a kiállítás Han-korszakát bemutató részében is, amelyek kisebb méretűek ugyan, de Kína történelmének békés és virágzó idejét idézik meg, amikor a Selyemút kereskedelme is felvirágzott.
