A dél-ázsiai ország 1996 és 2001, majd 2009 és 2024 közötti vezetője - aki a demokrácia ígéretével indult, de autoriter rezsimet épített ki - elcsalt választásokkal és az ellenzék szisztematikus elnyomásával tudott hosszú időn át hatalmon maradni, miközben országát egyre nagyobb kilátástalanságba kormányozta. A 170 millió lakosú Bangladesben tömegessé vált a munkanélküliség, míg végül a tartósan magas infláció, az állami munkahelyeken működő kvótarendszer és a mindennapi elnyomás az utcára vitte az embereket. A taval július 15-én kezdődött tüntetésekből, Haszina diktatórikus uralmának végét követelő erőszakos megmozdulások lettek. A 78 éves kormányfő a tüntetőket bűnözőknek, terroristáknak és árulóknak nevezte, de ez csak olaj volt a tűzre, s a rendfenntartók kegyetlen fellépése az ENSZ jelentése szerint mintegy 1400 ember életét követelte. A megmozdulásoknak augusztus 5-én lett vége, aznap, mikor Sejk Haszina egy helikopteren Indiába menekült.
A hétfőn kihirdetett ítélet Haszinát és kormányzatának több vezető tisztségviselőjét, köztük Aszaduzzamán Hán volt belügyminiszert teszi felelőssé a közel másfél ezer tüntető haláláért. A döntés végrehajtását azonban akadályozza, hogy Haszina jelenleg is Indiában tartózkodik, és bár Banglades kérte a bukott miniszterelnök kiadatását, egyelőre nem valószínű, hogy ez meg fog történni.
A 2024 óta működő ideiglenes kormány tagjai ennek ellenére nagy győzelemként értékelik a meghozott ítéleteket, amelyeket egy új Banglades létrehozása felé tett első lépésekként méltatnak. Az átmeneti kormányt vezető Muhámmad Iúnusz Nobel-békedíjas közgazdász arról írt X-oldalán, hogy a mostani döntés azt bizonyítja, senki nem áll a törvények fölött, s ezzel segíthet újjáépíteni a bizalmat az állami intézmények és az állampolgárok között.
A halálos ítéletet ugyanaz a bangladesi Nemzetközi Büntetőbíróság mondta ki, amit Haszina maga hozott létre 2009-ben, hogy kivizsgálják azokat a vérengzéseket, amelyeket a 1971-es függetlenségi háborúban, Kelet- és Nyugat-Pakisztán kettéválásakor követtek el, s amelyeknek egyes becslések szerint több millió civil esett áldozatul.
Habár a hétfői döntést Bangladesben pozitívan fogadták, nemzetközi visszhangja már koránt sem optimista. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) szóvivője kijelentette, a szervezet ellenzi a halálos ítéleteket, továbbá fontosnak tartják, hogy a büntetőeljárások megfeleljenek a nemzetközi normáknak, például, hogy a vádlottak megfelelő védelemben részesüljenek.
Haszina, aki pártja, az Áojámi Liga közösségi médiás felületein reagált az ítéletre, kifogásolta, hogy nem kapott lehetőséget a védekezésre. A bíróságot elfogultnak, döntését pedig politikailag motiváltnak nevezte, emellett tagadta az ellene felhozott vádakat, és kijelentette, büszke arra, amit a pártja az emberi jogok terén tett Bangladesben.
Kijelentései azért is érdekesek, mert Haszina hatalma idején is volt példa megosztó halálos ítéletekre. Apja, Sejk Mudzsibur Rahmán oroszlánrészt vállalt Banglades függetlenségi harcában, és később az ország első elnöke lett. Második mandátuma idején, 1975-ben azonban puccsisták meggyilkolták. Az elkövetőket azután állították bíróság elé, hogy 1996-ban lánya lett a miniszterelnök. Halálos ítéletüket pedig Haszina második elnökségi ideje alatt, 2010-ben hajtották végre.
Az új Banglades mindennek fényében jelenleg sokkal inkább egy „újrajátszott” Banglades képét mutatja.
