Tóth József (MSZP) polgármester javaslatára novemberi testületi ülésükön úgy döntöttek a képviselők, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be az Orbán-kormány újabb két törvénymódosítása – a számviteli és a közpénzek gazdálkodásáról szóló – miatt, amivel sértik az önkormányzatok független gazdálkodását – tudtuk meg.
„A kormány rendelkezése szerint az önkormányzat a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 5 százalékáig tarthatja kereskedelmi bankoknál vezetett számlán a pénzét, a többit a Magyar Államkincstárhoz kell utalni. Ez a rendelkezés indokolatlanul sérti a gazdálkodás függetlenségét, a tulajdonhoz való jogot, a jogállamiság elvét, a szerződési szabadság elvét és a diszkrimináció tilalmát, ellentétes a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával is, ráadásul évi 300 millió forint kamatbevételtől esik el emiatt az önkormányzat. Egy másik rendelkezésben pedig álságosan, bírságolás fenyegetésével arra kötelezik az önkormányzatot, hogy októberben, novemberben és decemberben likviditási tervet nyújtson be és ha ebben eltérés van plusz vagy akár mínusz 5 százalékig, akkor büntethetőek vagyunk” – sorolta az alkotmányjogi panasz benyújtásának indokait Tóth József polgármester a testületi ülés vitában.
„Ez már a harmincadik kormányzati intézkedés, amely 2010 óta az önkormányzatok gazdálkodását sújtja, gondoljunk csak sok más mellett a gépjármű és a személyi jövedelemadó elvonására, vagy éppen a szolidaritási hozzájárulásra. 2010 óta összesen 130 milliárd forintot vettek el a kerülettől”
– hangsúlyozta Tóth József, majd hozzátette: az önkormányzati bevételek hektikusan érkeznek, a kiadások nem igazodnak ehhez, a köztes időben gazdálkodni kell a szabad pénzeszközökkel, ami jelentős kamatbevételt hoz. Egy filozófiai különbségre is rámutatott: a tanácsrendszerben minden plusz pénzt igyekeztek azonnal kisöpörni, mondván, ha megmarad, akkor úgyis elveszik tőlük, az önkormányzati rendszer viszont eddig lehetőséget adott a racionális gazdálkodásra, amelyből nagyon sok beruházás valósul meg a kerületben. Az új szabályozás célja valójában az államháztartási hiány csökkentése az önkormányzati forrásokkal – tette hozzá Tóth József. A politikust a tavalyi önkormányzati választáson a szavazatok 77,79 százalékával nyolcadszor választották meg polgármesternek, sőt a kerületi egyéni önkormányzati választókerületekben is az általa javasolt jelöltek nyertek.
„Ez a törvény nem ad, csak elvesz. Ráadásul rendkívül fenyegető és nemcsak a kiszabható bírság miatt. Lehet, hogy ez a két intézkedés csak az első lépés.
A kikényszerített befizetések, illetve havonta beadott likviditási tervek révén az eddigieknél is pontosabb információkhoz jut a kormány az adott önkormányzat működési kiadásairól és bevételeiről. Mi van, ha egyszer csak arra jutnak, hogy mondjuk a működési kiadások feletti összeg egy részét vagy akár az egészét elvonja. Jól beleillene ez a szolidaritási hozzájárulással díszített sorba” – hívta fel a figyelmet Bögei Csaba momentumos képviselő.
Hasonlóan gondolkodott Angyal Károly Tibor LMP-s képviselő, aki szerint „ ez bizony felhívás keringőre”, hogy a jól gazdálkodó önkormányzatoktól elvonják a megtakarításaikat, hogy azután odaadják azon területeknek, ahol forráshiány van. A képviselő szerint szélesíteni kellene a tiltakozás körét, más önkormányzatokat is a XIII. kerület mellé kell állítani ebben az ügyben. Bár azt elismerte, nem sok olyan település van, ahol ilyen jó eredménnyel működnek.
A kerületi képviselők a három kormánypárti kivételével támogatták a javaslatot. A Fidesz két képviselője tartózkodott, a harmadik pedig hiányzott. A panaszt azóta be is nyújtották az Alkotmánybírósághoz.
Jogi eljárást indít a II. kerületi önkormányzat az újabb kormányzati elvonás miattKarácsony Gergely lemondta a külföldi programjait, várja az Orbán-kormány tárgyalóit