Felfogni sem lehet, több száz milliárd forint közpénz vándorolt NER-közeli magántőkealapokba

A kormányzat közel 1100 milliárd forintos állami befektetési injekciót adott titkos magántőkealapoknak – amelyet a Nemzeti Tőkeholding piaci hozamelvárások mellett, formálisan nem támogatásként, hanem kötelezettségvállalásként tart nyilván - írja saját becsléseire hivatkozva a Válasz Online.

Ezeknek a privát kasszáknak a száma három év alatt gyakorlatilag megduplázódott: jelenleg 206 magántőkealap működik Magyarországon, jelentős részük a NER-felvilág kezelésében. Mindez úgy történt, hogy az Alaptörvény egyértelműen tiltja azt, hogy közpénzt kapjanak az ilyen tulajdonosrejtegető szervezetek.

Az állam legrejtélyesebb befektetéseiért felelős Nemzeti Tőkeholding (NTH) a lapnak megküldött válaszából kiderül, hogy jelenleg 81 alapot koordinálnak ingatlan-, értékpapír-, kockázati- és magántőkealapok formájában. Közlésük szerint a belföldi tőkealapok 2816 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkeznek, ebből 2067 milliárd forint az állami kötelezettségvállalás, amelyet piaci hozamelvárások mellett nyújtanak, és az új alapoknál legalább 30 százalék magánforrás szükséges. Arra viszont nem adtak választ, hogy a 2067 milliárdos állami vállalásból mennyi kerülhet átláthatatlan hátterű magántőkealapokba, így azt sem lehet tudni, mekkora részt érint a „szürke” zóna, és nem közölték a szóban forgó alapok listáját sem.

A jegybank nyilvántartása szerint már 206 magántőkealap működik, ami három év alatt csaknem megduplázódott. A Válasz Online ezeket öt fő kategóriába sorolta. Az elsőbe a NER legfelső köreihez köthető alapok kerültek (Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Barna Zsolt és miniszterek közelében), összesen 110 alap, nagyjából 800 milliárd forint közpénzzel, amelyből Tiborcz köréhez 325 milliárd, Mészáros, Nagy Márton és Rogán Antal köréhez egyenként 130–135 milliárd jutott.

A második csoportot kormánypárti exképviselők és másodvonalas NER-szereplők alkotják, a harmadikat pedig olyan üzletemberek, akik nem kizárólag a Fideszhez köthetők, de együttműködnek a hatalommal (Hernádi Zsolt, Jellinek Dániel, Csányi Sándor és mások).

E három kategória együtt már közel 1100 milliárd forintnyi állami elköteleződést jelent, amely az Alaptörvény előírásaival szemben került nagyrészt ismeretlen végfelhasználókhoz.

A negyedik csoportot a kormányzati, „félállami” vagy köztestületi magántőkealapok adják, amelyek inkább állami szereplőknek tekinthetők, míg az ötödik a kisebb, „futottak még” kategóriába tartozó vállalkozásoké.