A múlt héten fogadta el a parlament azt a pénzügyi salátatörvényt, amely eredeti formájában – az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint – már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét.
Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. Ennek eredményeként
csak a 2026-os választások után ismerhetjük meg a magántőkealapok végső tulajdonosait.
A módosító javaslatokat formailag ugyan a TB nyújtja be, ám a paragrafusok 99,99 százalékát valamely minisztériumban írják, a bizottsági tagok sokszor az ülés előtti éjszaka kapják meg a több száz oldalas szöveget. A kormány számára azért kényelmes a TB-n keresztül, végszavazás előtt módosítani egy már megvitatott törvényt, mert ezekről a pontokról újabb vita már nem lesz, így a nyilvánosság minimalizálható. Ez a megfontolás vezethette a kormányt amikor benyújtotta azt a módosítást, hogy a magántőke alapokra vonatkozó adatokat első ízben csak 2026. július elsején kell feltölteni a NAV adatbázisába.
Az indoklás szerint azért van szükség halasztásra, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre
– derül ki a módosító javaslat 111. pontjából. A javaslatot a parlament elfogadta, a törvényt a köztársasági elnök alá is írta és már ki is hirdették.
A törvénymódosításra azért kényszerült a kormány, mert a Transparency International Magyarország (TI) az Európai Bizottsághoz fordult azt kifogásolva, hogy a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó magántőkealapok valódi tulajdonosai ismeretlenek a nyilvánosság és sokszor a hatóságok előtt is.
Több ezer milliárd forintnyi vagyont rejteget tőkealapokban a NERAz uniós hatóságok megállapították, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg az uniós keretszabályoknak, illetve a pénzmosás elleni irányelveknek, emiatt 2024. júliusában kötelezettségszegési eljárás indult a magyar állammal szemben. Erre adott választ a kormány az eredeti törvénymódosítással, amely biztosítaná a magántőkelapok végső tulajdonosainak nyilvántartását. Ezt a határidőt tolta ki a kormány a választások utánra.
Az Orbán-kormány nem terjesztené ki a magántőkealapokra az uniós pénzmosás elleni jogszabályt, folyik az eljárásTitkos NER-milliárdok – Megjelent a törvénymódosítás, de az Orbán-kormány ezután is rejtegeti a magántőkealapok oligarcháit a közvélemény előlA halasztást lapunk kérdésre az egész ügyet feltáró és a közbeszédbe helyező TI szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit úgy kommentálta, hogy az, hogy a már regisztrált magántőkealapokról csak a következő országgyűlési választások után érkezhet információ, túlzottan hosszúra szabott felkészülési időszakot tesz lehetővé.
Mindez akár arra is lehetőséget nyújt, hogy módosítsanak a magántőkealapok tulajdonosi struktúráján, illetve a kötelező, legalább 6 éves fenntartási időszak után felszámolják a már feleslegessé vált alapokat
– tette hozzá a szakértő.
Az ügyfelek átvilágítását végző pénzügyi szolgáltatóknak így első alkalommal majd 2026 közepén kell adatot szolgáltatni a NAV felé, hogy kik is valójában a működő magántőkelapok végső tulajdonosai. Addig nem lesz ezen alapok tulajdonosi szerkezetéről semmilyen nyilvántartás, holott az például a hatóságok számára is fontos lenne egy-egy eljárásnál. Igaz, az adatbázis máris számos sebből vérzik, hiszen az adóhatóság nem jogosult ellenőrizni a benne foglalt adatokat, így azok minősége sokszor igencsak megkérdőjelezhető. Pedig az adatok ellenőrzését előírná a legújabb pénzmosás elleni irányelv, ez azonban kimaradt a módosító csomagból.
Ráadásul
a NAV végső tulajdonosi adatbázisa 2026. júliusa után is csak a hatóságok számára lesz hozzáférhető, a korrupcióellenes civil szervezetek vagy a média még jogos igény esetében sem tekinthetne bele egykönnyen, annak ellenére, hogy ezt szintén előírja a legújabb pénzmosás elleni EU-s irányelv.
A magántőkealapok intézményét az Orbán-kormány a 2010-es évek közepén hozta létre, ám az alapok 2020-ban kezdtek el robbanásszerűen szaporodni. 2023-ra mintegy 200 alapban több ezer milliárd forintnyi vagyont rejthettek el, bár pontos adatokkal 2021 óta nem szolgálnak a hatóságok. Ezen vagyonok forrása sok esetben a költségvetés. A magántőkealapokat szokták magyar offshore cégeknek is nevezni, hisz ugyanazt az anonimitást nyújtja, mint egy ciprusi vagy panamai offshore cég. Előnye viszont, hogy az ügyintézést hazai pénzintézetek bonyolítják, miközben a kormányhoz közelálló NER-milliárdosok joggal bízhatnak benne, hogy a magyar hatóságok nem fogják firtatni az alapokban lévő pénz eredetét, hiszen épp ezért hozta létre a kormány a lyukas szabályozást.
Felfoghatatlan pénzek bújnak meg a NER-oligarchák magántőkealapjaibanZáródnak a kiskapuk, új uniós hivatal felügyelheti a haverokat, ha életbe lépnek a pénzmosás elleni módosított szabályokA közpénz útja a haveri milliárdosokhoz
A NER-milliárdosok és a magántőkalapok egymással szimbiózisban lévő intézmények, és mára rendszerszintűvé vált, hogy a kormány a magántőkealapokon keresztül szivattyúz ki több száz milliárd forintnyi közpénzt a haveri milliárdosokhoz. Csak a jövő évi költségvetésben két olyan tétel van, amelynek kedvezményezettje egy vagy több NER milliárdos, akikhez a közpénzt ilyen alapokon keresztül juttatják el. Korábban már megírtuk, hogy a jövő évi költségvetés terhére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mintegy 120 milliárd forintot fizet ki két, a Városliget mellett épült Dürer Park névre hallgató irodaházért. Az irodaházat a Dürer Befektetési Kft. fejlesztette, a cég tulajdonosa a Market és a Főnix Magántőkealap. Hiteles nyilvántartások nélkül is tudható, hogy az előbbi alap mögött Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök „kötélbarátja" áll – ezt a kifejezést Garancsi használta egy 2015-ös interjúban, és a miniszterelnökkel közös túráikra utalt vele. A Főnix Magántőkealap mögött Tiborcz István áll a hírek szerint – a miniszterelnök „saját lábán álló” vejét senkinek sem kell bemutatni.
De nem ez az egyetlen magántőkelapos ügylet a jövő évi büdzsében: a kormány 370 milliárd forintot fog kifizetni MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, amely 35 évre megkapta a kormánytól a magyar autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetési jogát. A cég mögött a költségvetés indoklása szerint Themis, a Konzum PE, az Opus New Way, az Opus Bridge, a Cronus, a Vesta és a Via magántőkealapok állnak, vagyis az üzemeltetés során keletkező haszon ezen alapok tulajdonosait gyarapítja. Hiteles nyilvántartás híján nem tudhatjuk, hogy pontosan kik állnak ezen alapok mögött, de nem tévedünk nagyot, ha Mészáros Lőrincre, vagy Szíjj Lászlóra gyanakszunk a korábbi sajtóinformációk szerint, amit az érintettek sem cáfoltak. Ezekkel együtt további mintegy 200 magántőkelap működik az országban, amelynek tulajdonosait 2026 júliusáig még a hatóságok sem ismerhetik meg, köszönhetően a parlament által napokban elfogadott törvénymódosításnak.
