Világszerte nem csillapodik az a bő egy éve megfigyelhető jelenség, miszerint több város nemcsak évtizedek óta meglévő ikonikus szórakozóhelyeit veszítheti el a dzsentrifikáció miatt, hanem ezzel együtt komplett szubkultúrák is eltűnhetnek. Ennek egyik áldozata lehet az underground, amelyet a Liverpooli Egyetem egyik friss kutatása szerint így is csupán már a 40 év feletti korosztály tart életben.
Ez a művészeti, kulturális mozgalom mindig is a tömegkultúrával szemben határozta meg magát, ezért attól független, úgynevezett alternatív, a normákkal szemben kritikus és sokszor kísérleti jellegű produkciókat, közösségi tereket is megteremtett.
Az underground zenei szubkultúra hasonló szemléletet tükrözött, nemcsak a zeneszerzés, hanem maga a koncertek, együttlétek szervezésében is, így nem állt távol tőle az sem, hogy raktárépületeket, egyéb elhagyatott épületrészeket töltsön meg élettel, akár csak egy este erejéig is (bár népszerűségük növekedésével éjjel-nappali szórakozási lehetőséggé változtak kiállításokkal, egyéb közösségi terek kialakításával). Ezek jellemzően kis létszámú, összetartó társaságot jelentettek, gyakran a szervezők maguk is a közönségből kerültek ki, az estéket saját szakállukra szervezve.
A nagyvárosok átalakulásával, a városrészek modernizálásával, a bérleti díjak növekedésével, a kereslet-kínálat megbillenésével fenntarthatatlanná vált klubokkal, valamint a régi épületek eltűnésével viszont most kiszorulnak eredeti helyükről. A Liverpooli Egyetem felmérése erre a jelenségre is rávilágít, amely szerte a világon szembetűnő méreteket ölt már Berlinben, Londonban és New Yorkban is.
A jelenségre, amely szerint az idősebb korosztály tartja életben ezt a szubkultúrát már egy 2019-es tanulmány is rávilágított. Ebben a kutatók például már egyenesen „aging ravereknek” (idősödő ravereknek) nevezik azt a rave elektronikus zenei műfaj iránt rajongó közönséget, amely még mindig nagy számmal képviselteti magát az undeground klubokban. Az új kutatás emellett hangsúlyozza, ez a korosztály szintén nemcsak a közönség soraiban jelenik meg, hanem aktív szervező és a közösség motorja is egyben.
Szigorúbb lesz az Eurovíziós DalfesztiválTöbb, a Liverpooli Egyetem kutatásában résztvevőkhöz hasonló szakember hangsúlyozza, a jelenség abból a szempontból sem lehet különösebben meglepő, hogy az underground a legtöbb esetben a szórakozási lehetőségeken túl erős közösségi élményt jelentett, amely alapjaiban határozta meg a közben az aktív bulikultúrából kinőtt felnőtt generáció számára nemcsak a zenei ízlést, hanem világnézetüket is, így sokaknak szívügye marad a szubkultúra megmentése.
Az amerikai Vice magazin egy 2023-es cikkében is optimista jóslatokat tett a sokak szerint temetett klubéletre nézve, miszerint ez nem halott, egész egyszerűen csak átalakulóban van: a fiatalabb generáció már sokkal kevesebb alkoholt fogyaszt, egy felmérés szerint például közel egy harmaduk már szinte teljesen tartózkodik is az alkoholtól, amely már egy akkora szám, hogy az éjszakai szórakozóhelyek gazdasági és működési modelljére hatással lehet. Többek között változik a nyitvatartási idő: a Financial Times nemrégiben például arról írt, 2014 és 2024 között 12 nagyvárosban látványosan csökkent szerte a világon a hajnalig tartó bulik száma. Az évek óta tartó jelenséghez a szórakoztatóipar szereplői igyekeznek alkalmazkodni, például nappali rave bulikkal, ún. sober partyval (józan bulival), vagy akár jógával és meditációval egybekötött összejövetelekkel.
