Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (az ATV Egyenes Beszéd című műsorában), hogy azért ment Moszkvába Orbán Viktor, „hogy az energiaszállítások ügyében minden tiszta legyen, és Magyarországon a családok energiaszámlája ne növekedjen a háromszorosára Karácsonyra”.
Ezzel szemben a tény az, hogy akkor sem növekednének az energiaszámlák, ha Orbán Viktor nem utazott volna Putyinhoz. Az orosz olaj és az orosz gáz ugyanis akadálytalanul jött és jön az országba, ehhez nem kellett külön tárgyalás. A magyar fogyasztók rezsiszámlája pedig nem az olcsó orosz energia miatt alacsony, hanem azért, mert a magyar költségvetés fedezi az árkülönbözetet. Egyébként (közvetve) azt is mi fizetjük.
Azt is állította Szijjártó (ugyanott), hogy „a veszély nem Washingtonból és nem Moszkvából jön, hanem megint Brüsszelből, ahol hamarosan szavazni fognak egy rendeletjavaslatról, amelynek értelmében 2027-től kitiltják az orosz földgázt és kőolajat Európából. Mert tesznek rá magasról, hogy mi egy szárazföld által körülzárt ország vagyunk, amely onnan tud gázt és olajat vásárolni, ahonnan jön csővezeték.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem tesznek rá magasról, ezért is adtak 2022-ben négy évet Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, hogy legyen idejük átállni a más országokból érkező importra. A csehek ezt meg is tették, és rájuk nem is tesznek magasról Brüsszelben, mint ahogy a szintén tenger nélkül tengődő osztrákokra sem. A brüsszeli ág tehát megint csak minket húz.
Azt állította továbbá a külügyminiszter, hogy ha az EU megtiltja számunkra az orosz földgáz behozatalát, akkor összesen 26 és félmilliárd köbméter éves szállítási kapacitás esik ki (a már lezárt ukrajnai csővezeték és a Török Áramlat kiiktatása miatt), és a maradék infrastruktúra nem tudja azt a mennyiséget (9 milliárd köbmétert) idehozni, ami szükséges lenne.
Ezzel szemben a tény az, hogy dehogynem. Horvátországból jelenleg is 3,1 milliárd köbméter jöhet, és hamarosan duplájára növelik a kapacitást, de ezen kívül az ausztriai Baumgarten, valamint Szlovákia és Románia felől is érkezhet gáz. De ha orosz gázt valóban nem lehetne importálni két év múlva, az sem lehetetlenítené el a Török Áramlatot, hiszen azon keresztül importálhatunk gázt például Azerbajdzsánból vagy Kazahsztánból is, ahol egyébként a Mol részt is vesz a kitermelésben. A vezetékeket tehát nem zárják le, viszont Szijjártó Péter teljesen kinyitotta a hazugság-csapot.
Azt is állította ezen kívül Szijjártó (arról, hogy Moszkvában szóba került-e az orosz olaj- és gázipari cégek tulajdonában lévő balkáni létesítmények esetleges megvásárlása), hogy „erről a Mol tárgyal. Hogy aztán az eladók meg a potenciális vevők között kik között köttetik megállapodás, milyen áron, mikor, ahhoz a magyar államnak semmi köze”.
Ezzel szemben a tény az, hogy már hogyne lenne hozzá köze. Nemcsak azért, mert a Lukoil és a Rosznyeft sem léphet Putyin engedélye nélkül, hanem azért sem, mert egy ilyen bevásárlás Magyarország számára is alapvető energiagazdálkodási, biztonsági és külpolitikai kérdés. Erről szól a magyar-orosz viszony. Pont Orbánt és Putyint ne érdekelné?