Vitézy Dávid: A skizofrénia minden tekintetben leírja Budapest működését

- Húsz-harminc évvel ezelőtt Varsóból Budapestre érkezni olyan volt, mint Nyugatra jönni, de ma már éppen fordított a helyzet: mi maradtunk le. Ez olyan apróságokból látszik, mint az évek óta fel nem újított járda, a leszakadt kuka, a szörnyű köztisztasági helyzet, a nem működő világítás az aluljáróban. Megszoktuk, de egy jól működő városban ez nem normális, Budapest emiatt nem tudja kiaknázni azt a potenciált, ami benne van. A nemzetgazdaság szempontjából is megtérülő beruházás lenne a főváros fejlesztésébe fektetni, de ma az a politika érvényesül, hogy "a mindenféle kiegyenlítő mechanizmusok által a város szegényedjen el".

Többek között erről is beszélt Vitézy Dávid a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat hetedik részében, amelyben Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével a kormány és a főváros viszonyát, illetve a közösségi közlekedés állapotát elemezték ki.

A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint Budapestnek egy olyan versenyelőnye van, amit nem használ ki. A vonzereje sokkal nagyobb lehetne idevonzott befektetői tőkében, felsőoktatási hallgatóban, vállalkozásokban, de „a lefagyott állapota és a kooperációs nehézségek miatt” ma ezen a főváros nem is gondolkodik, „el vagyunk merülve abban”, hogy most csődbe megy-e a város vagy sem.

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy Budapesten lakhatási válság van, amire a megoldás a rozsdaövezetek lakáscélú felhasználása jelenthetne megoldást. Megemlítette például a Józsefvárosi pályaudvar környékét, amelyet két oldalról villamosvonal határol, „tehát a közlekedése kész van, egy álom”. A felvetésre, hogy mi akadályozza ezen területek beépítését, azt mondta: a kormány 14 évig nem foglalkozott azzal, hogy Budapesten van egy lakhatási krízis, ami az egész magyar gazdaságra negatívan hat, és lehetetlen helyzetbe hozza a fiatalokat. Ez az utóbbi fél évben megváltozott: „a fiatalok körében látható rossz számokra és a közberuházások eltűnése miatti építőpari haldoklásra” válaszul most elindította az Otthon Start programot.

- Így ha valaki most egy projektben vállalja, hogy 250 otthonstartos lakást megépít, teljes körű nemzetgazdasági kiemelést kap, azaz semmilyen építési szabályt nem kell betartania. Akik számíthattak erre, és olcsón megvettek korábban építési tilalom alatt álló telkeket, ahol például a közlekedés hiánya miatt nem lehetett építeni, most az önkormányzatok beleegyezése nélkül építhetnek - hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid. Jelezte: azt szeretnék, ha csak olyan helyekre adnák meg az építési engedélyt, ahol a közlekedési infrastruktúra elérhető. Szerinte ugyanakkor összességében a kormány Budapesten a választásokig 30-40 ezer lakást „el fog gurítani” úgy, hogy azok nem mindig a közlekedésileg kiszolgálható vagy jó helyen lesznek.

Vitézy Dávid a közösségi közlekedés és a bicikliutak kapcsán többek között úgy fogalmazott: a rendszerváltás után az autó megváltó ereje és szabadságszimbólum jellege, a nyugati autók beáramlása meg a gazdasági növekedés miatt mindent elleptek az autók. Valamikor 2000-es évek első évtizedének második felében „kezdett el Budapest erről a drogról lejönni”, a politika ezt szépen követte, Tarlós István főpolgármestersége idején „elég erős tömegközlekedési fókuszú beruházási program” volt.

Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester már tényleg ennek a fenntartható város iskolának lekövetője és hívője is, ennek azonban a mindennapi tettekben kevés lenyomata van. Budapest tetszhalott állapotban van - jelentette ki Vitézy Dávid. Szerinte ennek oka, hogy „az ambíció és az irányítási képesség is” hiányzik. Hozzátette: arról, hogy mit akar Karácsony Gergely csinálni a városban, semmit nem tudok mondani, mert ilyen javaslata nem volt, ami pedig a város anyagi város működését illeti, teljes skizofréniában élünk. Az elvonások kapcsán a főváros egyik nap csődöt kiállt, másik nap új buszokat ad át. A főpolgármester szeretne pozitívan kommunikálni, és azt érzékeltetni, hogy a város fejlődik, de amíg minden nap át is ad valamit, addig lehetetlen csődöt kommunikálni.

A beszélgetésben szóba került az is, mi az oka annak, hogy az autópályákkal ellentétben a meglehetősen ramaty állapotban lévő vasút fejlesztésére lényegében alig jut forrás. Vitézy Dávid szerint az országban még nem történt meg az a személetváltás, ami a fővárosban már igen: az emberek autózni akarnak, tehát minél több autópályát építünk, annál jobb – itt tart az országos közlekedéspolitika, ezt Lázár János el is ismeri, „meg van mérve, hogy az emberek nem vonatozni, hanem autózni szeretnének”. Az autópálya-fejlesztések így gyakorlatilag 20 éve, ciklusokon átívelően teljes nagypolitikai konszenzus mellett zajlanak.

Másrészről - vélte Vitézy Dávid - azokban a kulcs választókerületekben, ahol eldőlnek a választás, vasúti közlekedés nem nagyon van. A vasút a nagyvárosok és az agglomeráció forgalmát bonyolítja le. Vannak arról is felmérések, hogy a vasúton utazók lényegesen ellenzékibbek, mint a választók összessége, ez abból ered, hogy városiasabbak, kevésbé kistelepüléseken élnek. Harmadrészt pedig a döntéshozók saját életének torzító hatását nem lehet alábecsülni, bőven vannak olyan politikusok, akik gyerekkoruk óta nem ültek semmilyen tömegközlekedési eszközön.

Vitézy Dávid szerint ugyanakkor, ha azt az évi 300-400 száz milliárd forintot, amit autópályákra elköltöttünk, vasútra költenénk, az nemzetgazdaságilag megtérülne és a várostérségek szempontjából népszerű dolog is lenne az agglomerációs és a városok közti forgalom miatt. Egy olyan kormány, amely esetleg ezekből a választókerületekből bír a legnagyob törzstámogatással, lehet, hogy másként is fog viszonyulni ehhez a kérdéshez, mint most a Fidesz-kormány - vélte. Hozzátette: mindennek van egy országimidzse is, hiszen az az ország, ahol a vasút rendben van, az egy általában egy amúgy is rendben lévő ország.