A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés-büntetést hajtanak végre, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer részei - jelentette ki egy csütörtöki állásfoglalásában a Magyar Kriminológiai Társaság.
E szerint ezek az intézmények az ott élő növendékek javítóintézeti nevelését és gondozását hivatottak biztosítani, ami olyan szakmai tevékenység, amely elengedhetetlen a fiatalkorúak szükségleteik szerinti felzárkóztatásához és társadalmi beilleszkedéséhez. A Szőlő utcai javítóintézetben nem elítéltek, hanem letartóztatásukat töltők vannak fogvatartásban, akiket megillet az ártatlanság vélelme. A fogvatartásuk célja – emberi méltóságuk megőrzése mellett –, hogy biztosítsák a jelenlétüket egy még folyamatban lévő büntetőeljárásban – folytatódik a közlemény, hozzátéve, hogy a napvilágra került jogsértések súlyos sebeket ejtettek az érintett fiatalkorúak testi, lelki, mentális fejlődésén, és tagadhatatlanul a társadalom oldaláról is bizalomvesztés tapasztalható.
Filmvetítést tart a Kutyapárt a Szőlő utcai javítóintézetben történt gyermekverésekrőlMegszólalt egy újabb Szőlő utcai áldozat, 14 éves volt, amikor Juhász Péter Pál szexuálisan bántalmaztaA Magyar Kriminológiai Társaság üdvözlendőnek tartja az Orbán-kormány lépéseit, amelyek igyekeznek megelőzni további, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Ugyanakkor nem tekinthető hosszú távú megoldásnak a rendőri jelenlét és a büntetés-végrehajtási logika szerinti működés. A szervezet szerint a megoldás formája is hagy kívánnivalót maga után, ugyanis egy jogállamban több száz gyermek sorsát érintő, ilyen horderejű kérdésben a veszélyhelyzeti kormányrendelettel történő beavatkozás nem elfogadható.
A szervezet emlékeztet, hogy a javítóintézetek több mint 130 éve gyermekvédelmi fókuszszal működnek Magyarországon, a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak pedig elsősorban gyerekek, akiknek nevelésre és támogatásra van szükségük. Úgy véli, a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozott lépések szükségesek, ezért indokoltnak tartják egy, az intézményrendszer működési nehézségeit és hiányosságait feltáró komplex vizsgálat lefolytatását, valamint egy független, szakemberekből álló – a civil szervezetek szakértőit is bevonó – bizottság létrehozását.
Herczog Mária: Ha a javítóintézetek rendőri irányítás alá kerülnek, akkor alapfunkciójukat is elveszítik, és megyünk vissza a XIX. századbaÉppen ezért a Magyar Kriminológiai Társaság támogatja a Gyermekjogi Civil Koalíció által javasolt, önálló gyermekvédelmi ombudsmani intézmény felállítását. „Most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítanunk társadalmi szinten, nem a konfliktus fokozására. Olyan kérdéseket kell feltennünk, hogy hogyan, miért jutott el ez a rendszer idáig és mit kell tennünk – közösen, az érintett szakmák szintjén és össztársadalmilag – azért, hogy az okozott sebek begyógyuljanak és a gyerekek érdekében megújulhasson a javítóintézetek működése” – zárul a Magyar Kriminológiai Társaság állásfoglalása.
„Védhetetlen, ami a Szőlő utcában történt” – A volt Tegyesz-igazgató szerint elképzelhetetlen, hogy állami beosztásban lévők ne tudtak volna a brutális gyerekverésekről
