Köznevelési intézkedésterv készült

A 2025-2028-as időszakra vonatkozó kormányzati intézkedési tervet mutattak be a Belügyminisztérium képviselői a Köznevelés Stratégiai Kerekasztal múlt heti ülésén, amelyben felsorolták, milyen további lépések várhatóak a közoktatás területén a következő években.

A kerekasztalon részt vettek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökei, Gosztonyi Gábor és Tóth Tünde is.

Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta, a bemutatott intézkedési tervnek öt főbb pontja volt. Az első “az oktatás-nevelés belső egyensúlyának biztosítása”, amelynek része az iskolai bántalmazás megelőzése, ehhez hét új továbbképzést biztosítanának a pedagógusoknak. Cél az ökotudatos szemlélet és az iskolai egészségfejlesztés is: 2028-ig 450 intézményt vonnának be az Aktív iskola programba, valamint a PSZ alelnöke szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ígéretet tett arra is, hogy a kormány a tanulói mentális egészséget támogató újabb anyagokat készít majd és tesz közzé hamarosan.

A kormány fontosnak tartja az “emberi erőforrás fejlesztését” is, Gosztonyi szerint itt a pedagógus továbbképzési rendszert, a pedagógus átlagbérek változását, és a köznevelési igazgatóképzést mutatták be. Utóbbi az egyetemek által szervezett közoktatási vezetőképzést váltotta fel idén szeptembertől. Mint a Népszava megírta, a négyről két félévre rövidített iskolaigazgatói képzéseket az Oktatási Hivatal szervezi, idén 13 megyeszékhelyen indultak el 787 fő részvételével (a sikeres jelentkezéshez már a tankerületi központok jóváhagyása is szükséges). A pedagógusbérekről egyebek mellett az hangzott el, 2026-ra átlagosan 10 százalékos bértömegemelést tervez a kormány, aminek 170 milliárd forint a forrásigénye.

További cél, hogy a köznevelés méltányos legyen, minél jobban figyeljen az egyéni sajátosságokra. Ehhez még több intézményt (2028-ig 700 feladatellátási hely) vonnának be az iskolai lemorzsolódást megelőző programokba, 2026-ig pedig ötezer fő, sajátos nevelési igényű gyerekekkel is foglalkozó speciális szakember továbbképzését valósítanák meg. Tóth Tünde PSZ-alelnök megjegyezte, a méltányos köznevelés megvalósításához a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókra (mint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek) is szükség van, de az ő fizetésük egyáltalán nem méltányos: a garantált bérminimumot kapják, ami nettóban, adókedvezmények nélkül jelenleg 231 952 forint. Maruzsa Zoltán államtitkár erre azt mondta a PSZ alelnökök beszámolója szerint, jövőre emelkedni fog a garantált bérminimum (7 százalékkal) - vagyis ezeknek a dolgozóknak ennyivel kell beérniük.

A célok között szerepel az is, hogy az oktatás reagáljon a XXI. századi kihívásokra. A kormány ennek kulcsát az iskolai KRÉTA-rendszer idegennyelvi moduljának fejlesztésében, az energetikai korszerűsítésben (2028-ig 800 intézményt terveznek fejleszteni, felújítani), valamint a digitális eszközök beszerzésében látja. Megírtuk: az Oktatási Hivatal legutóbbi, az idei tanév októberi időszakára vonatkozó adatai szerint 467 017 darab számítógépet használnak a köznevelési intézményekben, ebből 129 815 darab (27,8 százalék) több mint nyolc éves színvonalnak felel meg.