oktatás;sztrájk;Magyarország;fizetés;elégedetlenség;dolgozók;

Képünk illusztráció

Túl alacsony a fizetés, sztrájkon gondolkodnak az oktatást segítő dolgozók

A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák, iskolatitkárok és rendszergazdák nettó bére 240-260 ezer forint között mozog.

Eddig mintegy 2500 nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, vagyis NOKS-os munkakörben alkalmazott iskolai és óvodai dolgozó töltötte ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) nemrég indított kérdőívét. A válaszadók elsöprő többsége jelezte: hajlandó lenne egy figyelemfelhívó munkabeszüntetésre – tudta meg a Népszava a PDSZ ügyvivőjétől. Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, péntek délig 2471-en válaszoltak arra a kérdésre, részt vennének-e egy kétórás figyelmeztető sztrájkban, a kitöltők 93,8 százaléka pedig igennel felelt – az érdekvédő szerint ilyen magas sztrájkhajlandóságra korábban még nem volt példa ezekben a munkakörökben dolgozók esetében. Az elégedetlenség legfőbb oka az alacsony fizetés.

A PDSZ, valamint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már évek óta küzd a NOKS-os dolgozók (mint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák, iskolatitkárok, rendszergazdák) bérhelyzetének rendezéséért. Bár a NOKS-os alkalmazottak elengedhetetlen munkát végeznek az iskolák, óvodák működésének biztosításához, az alapbérük végzettségtől és beosztástól függetlenül a mindenkori garantált bérminimum összege, ami jelenleg bruttó 348 800 forint (nettóban, adókedvezmények nélkül 231 952 forint). Ehhez kaphatnak még egy 10 százalékos illetménykiegészítést is, ám kötelezően csak 7 százalék jár, a fennmaradó részt differenciáltan oszthatják szét közöttük. Így pár tízezer forinttal többet kaphatnak, a végleges nettó bérek 240-260 ezer forint között mozognak, de az érdekképviseletek szerint ez is megalázóan kevés.

Nagy Erzsébet elmondása szerint

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egy korábbi minisztériumi egyeztetésen azt mondta, hogy a NOKS-os munkakörökben nem csökkent a létszám, vagyis az Orbán-kormány szerint nincs tennivaló. 

Az Oktatási Hivatal (OH) 2025. októberi statisztikái szerint a mostani tanévben 43 765 NOKS-os dolgozó van a köznevelésben, a teljes és részmunkaidősökkel együtt. A létszámuk kicsivel magasabb, mint például 2023-ban volt (41 486 fő), ám továbbra sem elegendő: a Budapest Intézet 2023-as felmérése szerint akkor mintegy 14 ezerrel kevesebb NOKS dolgozó volt a köznevelésben, mint amennyire szükség lett volna ahhoz, hogy mindenhol maradéktalanul elláthassák a jogszabályokban előírt feladatokat.

Az OH adataiból az is kiderült, hogy a pedagógiai asszisztensként dolgozók mindössze 10 százalékának (a 12 751 főből 1212 főnek) van pedagógus szakképzettsége. A PDSZ ügyvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, a jogszabályok nem írnak elő pedagógiai végzettséget az asszisztensek esetében sem, és szerinte inkább az a meglepő, hogy ennyien vannak, akik pedagógusként inkább NOKS-os munkakörben dolgoznak. Az OH adatai szerint összesen 2953 olyan NOKS-dolgozó van, aki pedagógus szakképzettséggel is rendelkezik.

Szerdán a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői nyújtottak be törvényjavaslatot, amellyel legalább a garantált bérminimum 150 százalékára emelnék a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-dolgozók alapbérét, a felsőfokú végzettségűekét pedig a pedagógusbérekhez igazítanák.

Modellváltásra lesz szükség – mondta lapunknak Kardosné Gyurkó Katalin, a nevelőszülői rendszer és örökbefogadás koordinációjáért felelős miniszterelnöki biztos. Ő szereti a civileket, próbálkozna is párbeszéddel, de ami a november végén még mindig kórházban élő  344 csecsemőt illeti, vannak tragédiák. Interjú.